Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Gasztronómia

Az elfeledett Bükki borvidék

  • Ripka Gergely
    Eger és némileg Mátra árnyékában talán kevesebbet beszélünk a Bükkről, pedig volt idő, amikor sokkal nagyobb szerepe volt a hazai borkultúrában, mint az elmúlt évtizedekben. Noha a 14. században már vannak írásos nyomai a borkészítésnek, csak 1970-ben vált borvidékké. Nem kevés, 17 600 hektár potenciális területén napjainkban nagyjából 870 hektár terem, az is elszórva. De mit is tartogat nekünk ma a Bükki borvidék?
    Eger és némileg Mátra árnyékában talán kevesebbet beszélünk a Bükkről, pedig volt idő, amikor sokkal nagyobb szerepe volt a hazai borkultúrában, mint az elmúlt évtizedekben. Noha a 14. században már vannak írásos nyomai a borkészítésnek, csak 1970-ben vált borvidékké. Nem kevés, 17 600 hektár potenciális területén napjainkban nagyjából 870 hektár terem, az is elszórva. De mit is tartogat nekünk ma a Bükki borvidék?

    A dicső múlt

    1503-ban II. Ulászló királyunk jóváhagyta Miskolc városnak korábbi borszabadalmát. Később, a 18. század folyamán a közismert Avason óriási föld alatti pincerendszer fejlődött, ennek pincepenészes boltívei alatt komoly mennyiségű bor erjedhetett ki hajdan. A tokaji dűlőkből is került ide alapanyag és szép exportsikerek nyomán a miskolci borok külföldön is ismertté váltak. Kevesen tudják, hogy a 19–20. században még Törley is részben tibolddaróci szőlőből készítette méltán híres pezsgőit. A filoxéra-járvány ezt a borvidéket is megtépázta, a területek jó részét mára kivágták, beépítették. Az avason és Görömbölyön is kevés a használatban lévő pince, de állaguk ma még megmenthető. 

    Balsors régen és felemelkedés ma

    A II. világháború után főként fehér fajtákat telepítettek a környéken, a kék szőlők 1980 után terjedtek el (7:3 arányban a fehérrel). A borvidék elsősorban szőlő alapanyagot termelt, melyeket más borvidékeken használtak fel. A rendszerváltás után sajnos egyre több településen hagytak fel a szőlővel, így a borvidék termőterülete csökken. 2018-ban indult el a Szövetség a Bükki Borvidékért közösség, ami maroknyi új generációs termelő összefogását dícséri, megkongatva a vészharangot a bükki borkultúra körül. 2019-től egyesületként folytatják értékmegőrző munkájukat, szigorúbb termékleírások bevezetésével, az első borvidéki bormárka megalapozásával együtt, melyben a zenit és a chardonnay fajták kapnak fontos szerepet. Ajánljuk mindenkinek az avasi pincetúrákat, pincenapokat, piknikeket, nyitott pincéket és Borangolás eseményeket. Lássuk, kik a kortárs bükki borszíntér legfontosabb szereplői!

    Gallay Kézműves Pince

    Elsők közt kezdtek el magas árszínvonalba gondolkozni a bükki közösségből, mondhatjuk, hogy a borvidék első családi butikborászata. A 11 hektáros birtok a bükki Borvidék szívében Nyékládházán, Mályi, és Miskolc legjobb dűlőiben található, ahol környezettudatos, fenntartható gondolkodás mellett prémium minőségű borok készítése a célkitűzésük. Borbély Roland felel a borok minőségéért a kis borászatban, ügyelve a családi tradíciók megtartására.

    Sándor Zsolt

    Borász, borszakértő és lokálpatrióta. Az utóbbi miatt választotta a Bükki borvidéket. Fontos elv náluk is a természet és a környezet egészsége, ezért elsősorban saját termelésű, vegyszermentes, organikus szőlőből készülnek boraik. A legfőbb elv a természetességé, nem használnak semmiféle adalékanyagot, nincs mustfokemelés, sem mesterséges savcsökkentés. A pince Miskolc szívében, a történelmi Avas Kis-Avas részén található. Ott, ahol közel ezer pince emlékeztet minket arra, hogy egykoron itt komolyan gondolkodtak a bor kapcsán. Zsolt fontos motorja a bükki borászközösségnek, zászlóvivő a helyi kezdeményezések körül.

    Hajdu Roland

    A bogácsi birtok célja a borokon keresztül a termőhelyek és szőlőfajták együttműködésének minél eredetibb közvetítése. 5,5 ha művelt területükön minősített ökológiai művelést folytatnak: “A cél kimondva nem túl bonyolult, de annál nehezebben teljesíthető: minimális beavatkozással készülő, korrekt, termőhelyet és fajtát bemutató bükki borok palackozása. Kis tételek, nagy odafigyelés. Kreativitás és folyamatos jelenlét. Nincs gyomirtó, nincs műtrágya, nincsenek enzimek.”

    Koncz Réka

    Noha “közigazgatásilag” a Bükki borvidékhez tartozik, bizony igen távoli szeglete az országnak a fiatal Koncz Réka borászata. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ukrán határánál, Barabás mellett található a Tipet-hegy (vagy Kaszony-hegy), mely tulajdonképp egy szigetvulkán, Hegyaljához és a Bükkhöz hasonló talajjal (riolit, andezit, dácit és ezek tufái). Réka ezt a történelmi termőhelyet szeretné újra hitelesen bemutatni a borkedvelőknek, teszi ezt a manapság közkedvelt natúr, organikus megközelítés mellett: “Kicsit kevesebb, mint 3 hektáron művelünk szőlőt ökológiai gazdálkodásban, a 2019-es évjárattól már certifikálva. Az 40-60 éves szőlőtőkék zöme Királyleányka, elszórtan rajnai rizlinggel, furminttal és hárslevelűvel. Az elpusztult, korábban túlterhelt tőkék helyére ugyancsak az utóbbi 3 fajtát pótoljuk. Minden bor spontán erjed, kevés kénen kívül (10-30 mg/l, a bor igényeitől függően) semmi más nem kerül felhasználásra.”

    Mezei Pincészet

    Mezei Mihály a kunsági borvidéken is foglalkozik borkészítéssel, de végül Tibolddarócon indított családi pincészetet (ahol egyébként gyönyörű kilátópont, pincesorok és elhagyott barlanglakások is várják a kirándulni vágyókat). A pince főként a Törley óta hagyományokkal rendelkező, könnyebb pezsgők készítésére specializálódott, de mellette egyszerűbb habzóborok, csendesborok, korrekt ár-érték arány mellett készülnek náluk, melyekre a hipermarketek polcain is ráakadhatunk.