Séta a Soproni Egyetem Botanikus kertjében

Először jöjjön egy kis történelem, megmagyarázva, hogy miért is láthatjuk itt mindezt ma. A Soproni Egyetem jogelődjét III. Károly alapította 1735-ben Bányatisztképző Iskolaként, majd Mária Terézia 1770-ban emelte akadémiai rangra. A botanikus kert területén 1897-98-ban építették fel a Honvéd Főreáliskolát, uszodával. A kezdeti 10,5 hektáron azelőtt szántóföldek, gyümölcsösök és zöldségeskertek voltak. Ezeket a katonai reáliskola építésekor a korabeli kastélyparkok mintájára fásították be – ekkor ültették a mai kert vadgesztenyéit, öregebb hársait, tölgyeit, az idős bükköket, fekete- és duglászfenyőket, platánokat, selyemfenyőket. Az 1837-ben alapított Bányászati és Erdészeti Főiskola 1918-ig Selmecbányán üzemelt, de miután Selmecbányát a cseh csapatok megszállták, Sopronba települt át. 1922 szeptemberében kezdték kialakítani a botanikus kertet, Dr. Fehér Dániel tervei alapján, és az ő vezetésével. Ő az új telepítéseket Wettstein bécsi professzor rendszertana szerint, növényrendszertani alapon végeztette. 

A kert egyedülálló fenyő- és örökzöld gyűjteménnyel rendelkezik, jelenleg hozzávetőlegesen 4000 fás szárú és 2000 lágyszárú növény taxon található meg itt. A 17 hektáron elterülő arborétumban számos őshonos és tájidegen faj is előfordul: utóbbiakat képviselik a mamutfenyők különböző fajtái, míg a honos növények közül 149 védett és fokozottan védett faj él itt. És persze jelen van Sopron emblematikus virága, az erdei ciklámen is.

A világ különböző flóraterületeire jellemző növényfajokat különböző kertrészek mutatják be: Japán mérsékeltöv, Korea, Mandzsúria, Amúr-vidék flórája, Kelet-Szibéria fás növényei, Kína lombhullató és tűlevelű erdeinek növényei, Nyugat-Szibéria és Észak-Európa flórája, Észak-Amerika mérsékelt övének fa- és cserjefajai megtalálhatóak itt. Sopron igen kedvező mikroklímájának köszönhetően számos botanikai ritkaság is jól érzi itt magát, így ez azt eredményezte, hogy a kert ma igen gazdag madárvilággal is rendelkezik.

A kertben számos szobrot, emlékművet is láthatunk, melyek emléket állítanak azoknak, akik a magyar bányászati, kohászati, és erdészeti oktatásért a legtöbbet tettek. De láthatunk olyan szimbolikus alkotásokat is, mint a Megsebzett szarvas, vagy éppen az Erdő szelleme. 2012-ben nyílt meg a botanikus kert közepén az Építőipari Nívódíjjal is kitüntetett, impozáns, üvegfalú épület, a Ligneum Látogatóközpont. A tudományos-turisztikai komplexum az erdő alkotóelemeinek interaktív bemutatásán, a benne zajló ökológiai, gazdálkodási folyamatok szemléltetésén kívül foglalkozik a faanyagok különleges tulajdonságaival, sokoldalú felhasználási lehetőségeivel, megújuló energiaforrásként való alkalmazásával.

2021 szeptemberében a létesítmény üvegházát is felújították, és a látogatók immár 3,5 km hosszú sétautakon fedezhetik fel a növényeket: az amerikai, az ázsai, az üvegházi és a mediterrán növénygyűjtemény is számos új egyeddel gazdagodott. A botanikus kertben egy 16 állomásból álló tanösvényen sétálhatunk végig, hogy még több élménnyel gazdagodhassunk.