Jövőre több mint kétszer annyi forrás juthat az aktív életmódra

A nyolcadik Aktív Magyarország Konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter elmondta: a sport állami támogatásának teljes kerete 2027-ben az idei szinten maradna, az elosztás arányai viszont változnának. Több forrás jutna a szabadidősportra és az aktív életmódra: a költségvetési tervezet 31 milliárd forinttal számol ezen területek támogatására. A miniszter szerint a nagyobb keret több feladatot is jelent: több programot kell megvalósítani, több embert kell bevonni, és szigorúbban kell ellenőrizni a támogatások felhasználását.

A 2027-es költségvetési összeg felosztásáról és a programok megvalósításáról a tárca a következő hetekben egyeztet a szakmai szervezetekkel, a keret felosztását pedig december közepéig véglegesítik. A forrásból programokat, rendezvényeket és a mozgáshelyszínek fejlesztését támogatják – a közlekedési tárcához tartozó kerékpárút-építések nem részei ennek az összegnek. A sportfinanszírozásról szólva a miniszter azt is elmondta, hogy a TAO-rendszert közvetlen, átlátható állami támogatás váltja fel, és kiemelt figyelmet fordítanak a meglévő sportlétesítmények hatékony működtetésére.

Kitért rá, hogy a korábban elkészült Aktív Életmód Stratégiát a tervek szerint szakemberek bevonásával viszik tovább, és a végleges verziót mielőbb a kormány elé szeretné terjeszteni. Külön hangsúlyozta a tárcák közötti egyeztetés fontosságát: az oktatási és az egészségügyi tárcára is a Sportért Felelős Államtitkárság aktív partnereként számít.

– mondta a miniszter. Az Eurobarométer felmérését idézve hozzátette: négy éve a magyarok 59 százaléka mondta, hogy soha nem sportol, a legutóbbi felmérésben ez az arány 46 százalék volt. A programok tervezésénél szerinte abból kell kiindulni, mi tartja vissza az embereket a mozgástól, legyen az időhiány, a költség vagy a motiváció hiánya.

A miniszter szerint a szabadidősport közösséget épít, ezért olyan rendszeres programokat érdemes támogatni, amelyekhez gyerekkortól időskorig lehet kapcsolódni. Külön kitért a 14–18 évesekre: fontosnak tartja, hogy azok is tovább sportolhassanak a klubokban, akik már nem szeretnék ezt versenyszerűen tenni. A sportági szövetségektől ezért szabadidősport-stratégiát is kérnek a jövőben, a sportlétesítmények szabad kapacitásait pedig a nagyközönség előtt is meg szeretnék nyitni.

Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a nagyobb keretből életkortól, lakóhelytől és fizikai állapottól függetlenül több emberhez szeretnék eljuttatni az aktív programokat. Ehhez az önkormányzatok, az oktatási intézmények, a sportegyesületek és a civil szervezetek együttműködésére is számítanak. A jövőről úgy fogalmazott: „Folytatjuk ezt a munkát, sőt ráteszünk még egy lapáttal.”

„Az első élmény után legyen hová visszatérni” – fogalmazott Dörnyei Kristóf, az Aktivitásért Felelős Főosztály vezetője. A futókörök és bringaparkok mellett többféle mozgásra alkalmas aktív parkokra és meglévő épületekben kialakítható beltéri aktív pontokra is terveznek pályázatot. Az újonnan támogatott helyszíneken legalább heti egy foglalkozás lenne az elvárás. Új programmal segítenék a gyalogos, kerékpáros és vízi útvonalak fejlesztését és fenntartását, folytatnák a turistaházak megújítását, és több gyereket vonnának be a vándortáborokba. A 2027-es tervek előkészítéséhez 62 szervezettől és szakmai szereplőtől mintegy 460 oldalnyi javaslat érkezett, amelyeket figyelembe vettek a tervezés során. A SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlájának bővítésére, az adómentes sportjuttatásra és az egészségpénztári lehetőségek szélesítésére már elkészültek a javaslatok.

„A mozgást nem lehet kiszervezni” – mondta Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója. A mozgás egész éves népszerűsítésére 2027-ben egymilliárd forintot terveznek. A támogatott programokat is jobban összekapcsolnák, hogy aki kipróbált egy sportágat vagy elment egy túrára, könnyen találjon következő alkalmat. Olyan aktív parkok létrehozását is tervezik támogatni, amelyek kifejezetten a tinédzser lányok szabadtéri mozgását tennék lehetővé, mert ők is egy olyan célcsoport, akikkel kiemelten foglalkozni szükséges a következő időszakban. Az új helyszíneknél már a tervezéskor figyelembe vennék a fogyatékossággal élők igényeit is.

A „Hogyan lehet aktívvá tenni a magyarokat?” című kerekasztalt Szántó Dávid sportért felelős helyettes államtitkár vezette.

A beszélgetés célja az volt, hogy bemutassák, az aktív életmód lehetőségeinek a biztosítása valójában összetett kérdés, és ez a feladat túlnyúlik egyetlen minisztérium vagy államtitkárság keretein, így szükséges a különböző ágazatok együttgondolkodása és közös munkája. Barna Zsolt közúti közlekedési ügyekért felelős államtitkár egy 16 ezer diák bevonásával készült felmérést idézett: az első négy-öt évfolyamon a megkérdezettek 70–75 százaléka szívesen járt volna gyalog, kerékpárral vagy más aktív módon iskolába, a felsőbb évfolyamokon már csak 20–30 százalékuk. Szerinte ezért már az első években érdemes biztonságosabbá tenni az iskolába vezető útvonalakat. A tervek szerint 2027-ben megkezdődhet a nemzeti gyalogos stratégia kidolgozása, amely gyakorlati útmutatót adna az önkormányzatoknak. Rózsa Gábor, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Digitális Módszertani és Fejlesztési Osztályának vezetője a mozgás óvodáskori megszerettetéséről és a testnevelők továbbképzéséről beszélt. Vokó Zoltán népegészségügyért felelős államtitkár szerint az orvosi ajánlást könnyebb követni, ha a közelben van megfizethető lehetőség a mozgásra. Sipos Katalin természetvédelemért felelős helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy helyszínenként kell mérlegelni, milyen program, melyik időszakban és hány résztvevővel fér össze az élőhelyek védelmével. A beszélgetés tanulsága, hogy a rendszeres mozgás sokszor hétköznapi feltételeken múlik: biztonságos-e az iskolába vezető út, talál-e a gyerek kedvére való mozgásformát, és van-e a közelben hely, ahol ingyen vagy megfizethető áron mozoghat.

A konferencián Kálnoki-Kiss Attila öt díjazottnak adta át az Aktív Magyarországért díjat.

Kiss Dávid monori kezdeményezéséből országos program nőtt ki: a Felzárkózó Települések bajnokságában több mint ezer gyerek vett részt. Kürti Gábor „Kükü”, a Critical Mass egyik elindítója és a Magyar Kerékpárosklub elnöke, több mint húsz éve dolgozik a biztonságos, mindennapi kerékpározásért, kerékpáros és vízi kalandjaival pedig olyanokat is próbál megszólítani, akikhez az aktív életmód fontosságának az üzenete nehezen ér el. Juhász Árpád geológus Juhász Árpád geológus könyveivel, filmjeivel és előadásaival generációkat hozott közelebb a természethez, és ma is aktív életvitelével mutat példát. A Szeniorörömtánc-Oktatók Országos Egyesülete Magyarország 411 településen mintegy 15 ezer idős ember rendszeres mozgását segíti. Góg Anikó a BISA programmal elsősorban nőket és édesanyákat támogat abban, hogy a mozgás a hétköznapjaik részévé váljon.

A képek forrása: Aktív Magyarország Fejlesztési Központ