Ma is élő farsangi hagyományok Magyarországon: ezeken a mulatságokon részt venni hatalmas élmény!

Parádsasváron, a Mátra egyik legbájosabb falvában az országban egyedülálló farsangi hagyomány él. A Borotválós Asszonyfarsang több mint száz éve tölt be meghatározó szerepet a helyiek életében: egy zajos, játékos télbúcsúztató és tavaszköszöntő szokás, amelynek főszereplői rendhagyó módon az asszonyok.

A farsang végén a nők borbélynak öltöznek, és liszttel, pamaccsal, valamint faborotvával megtisztítják a férfiak ábrázatát. Ez a tréfás rituálé a néphagyomány szerint a megtisztulást és a férfivá válást jelképezi. A szertartást a borbély, segédje és a perselyes vezeti, akik a maskarás felvonulás irányítói is egyben.

A borotválók mögött jelmezes gyerekek és felnőttek hosszú sora vonul végig a falu utcáin: fazekak és fedők csattognak, zene szól, miközben a menetben régi mesterségek figurái is felbukkannak – javasasszonyok, edényfoltozók, valamint a lisztet, tojást és élesztőt gyűjtő asszonyok. A felvonulás része a férfiak tréfás üldözése és a „legényfogás” is, amelybe bárki könnyen bekapcsolódhat.

Az élmények sora itt még nem ér véget: kóstolójegy ellenében üstben főtt legényfogó levest kínálnak, amelyről a hagyomány azt tartja, hogy segít megtalálni a házasság felé vezető utat. A napot koncertek, retró diszkó és további farsangi programok teszik teljessé.

Kép forrása: Paradsasvarimaskarasok.hupont.hu

Kép forrása: Paradsasvarimaskarasok.hupont.hu

Kép forrása: Paradsasvarimaskarasok.hupont.hu

A mohácsi busójárás 2009 óta szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökségének listáján, 2012 óta pedig hungarikumnak számít, amely elsősorban a mohácsi civilek, a busócsoportok, a maszkfaragók és jelmezkészítők sikerét jelzi. A busójárást idén február 12–17. között rendezik meg. Hat napon át, 27 helyszínen több mint 140 program várja a látogatókat: táncházak, népművészeti és kézműves vásárok, koncertek, látványfőzések, gyerekprogramok és farsangi játékok töltik meg a várost.

A látványos busófelvonulás február 15-én, Farsangvasárnap zajlik, központja a Kóló tér. Itt gyülekeznek a beöltözött busók, jankelék és maskarások, valamint ide érkeznek a Dunán csónakokkal átkelő csoportok is. A különféle alakulatok – az ágyúsok, szekeresek, ördögkerekesek, kürtösök, teknősök és más busók – a régi, elöltöltős busóágyú dörrenésére indulnak el a főutcán keresztül a város főtere felé. A felvonulást követően elkezdődik a szabad farsangolás, majd a Duna-parton és a környező utcákban zajos mulatsággal folytatódik az ünneplés.

Alkonyatkor a busók visszatérnek a főtérre, ahol az óriási máglya körül táncolva és tréfálkozva zárják a Farsangvasárnapot. A mulatság azonban itt nem ér véget: húshagyókedden – február 17-én – újabb máglyát gyújtanak, amelyen a telet jelképező koporsót égetik el. A körültáncolt máglya egyszerre jelképezi a hideg évszaktól való búcsút és a tavasz köszöntését.

Képet készítette: Juhász Balázs

Képet készítette: Juhász Balázs

Képet készítette: Juhász Balázs

Képet készítette: Juhász Balázs

A rábavidéki szlovének rönkhúzása 2015 óta szerepel a szellemi kulturális örökség listáján. Ennek a dramatikus, játékos szokásnak a célja, hogy házasodásra és családalapításra ösztönözze a fiatalokat.

Mivel a farsang hagyományosan a házasságkötések időszaka volt, nagy szégyennek számított, ha egy közösségben az elmúlt évben senki sem házasodott. Ennek emlékére Szentgotthárd – Rábatótfalu farsang farkán tréfás felvonulást rendez a „legidősebb hajadonok” és „legények” tiszteletére. A jelmezes ceremónia álesküvővel és lakomával zárul, a menet során pedig színjátékkal és mulatsággal szórakoztatják a közösséget.

A hagyományos alakok között megtalálható a menyasszony és a vőlegény (akik olykor szerepet cserélnek), a koszorúslányoknak öltözött legények, az öregember és öregasszony pólyás babával, valamint a pénzt kolduló „cigányasszony”. A hosszú fenyőrönkhöz sorban hozzákötik a hajadon lányokat, akiknek „húzniuk kell a terhet” – ezzel emlékeztetve őket életkori kötelességükre. A menet végén a „püspök” vagy a „pap” hintóba ülve összeadja a „fiatalokat”, lezárva a farsangi színjátékot.

Kép forrása: Szellemikulturalisorokseg.hu

Kép forrása: Szellemikulturalisorokseg.hu

Kép forrása: Szellemikulturalisorokseg.hu

A Székesfehérvár melletti Moha község egy igazán különleges farsangi hagyományt őriz: a tikverőzést, amely 2011 óta szerepel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén. Ez a zajos, játékos szokás a farsang utolsó napján, húshagyókedden kel életre.

Ilyenkor a 14–20 év közötti legények jellegzetes maskarákba bújnak: rongyszalagokkal díszített bohócnak, fehér ruhás szalmatöröknek, szerencsét hozó kéményseprőnek, míg a legfiatalabb alakoskodók lányként jelennek meg. A maskarások végigjárják a falut, házról házra, udvarról udvarra betérnek, és összegyűjtik a tyúkólakban talált tojásokat, amelyek a bőség és a termékenység jelképei.

A tikverőzés neve a jelképes „tyúkverésre” utal: a bohócok furkósbotjaikkal csak szimbolikusan ütögetik meg a tyúkokat, ezzel segítve a termékenységüket. A hagyomány része a kormozás is: a résztvevők korommal kenik be a házigazdákat, a járókelőket és az érdeklődőket – különösen a lányokat, asszonyokat és az évről évre nagy számban érkező gyerekeket.

A tikverőzőket a házaknál ma már a tojáson kívül fánk és bor is várja, az összegyűjtött több száz tojásból pedig az esti mulatságra rántotta készül. Ezzel a lakomával és tánccal zárul a falu népe számára a farsang.

Kép forrása: Moha.hu

Kép forrása: Moha.hu

Nincs farsang igazi fánk és egyéb ínyencségek nélkül! Nagykanizsán a 18. Országos Farsangi Fánkfesztiválon mindenki megtapasztalhatja, hogy a hagyományos fánk mennyi változatban és gazdag ízvilággal kelhet életre a mai konyhában.

Február 12–14. között a látogatók karneváli felvonuláson, gasztronómiai versenyen és fánkkóstoláson vehetnek részt, de vásár, kulturális programok, gyermeksziget, koncertek, sőt farsangi jelmezes futás is színesíti a fesztivál kínálatát. Itt nemcsak a finomságok, hanem a farsang lüktető hangulata is garantáltan rabul ejti a résztvevőket.

P