Nincs messze Soprontól, és sok a látnivaló: Balf

Wolfs, régi nevén Sankt Wolfgang, azaz Balf mindössze hét hét kilométerre fekszik Soprontól. Csodás kis község, remek borvidékkel, gyógyító fürdővízzel és szemet gyönyörködtető környezettel. Egy 1199-es oklevél Farkasd néven említi, 1278-ban azonban már Wolf néven szerepel az írásokban. Balf története szinte a kezdetektől összefonódik Sopron város történelmével, Sopron polgárai a középkortól kezdték használni fürdésre az itteni gyógyvizeket. 1342-ben a falu egy részét megvásárolta a város, 1560-tól új fürdőépületeket emeltettek és számos nemesi és főnemesi család felkereste a fürdőt. 

A környék gyógyforrásait már a rómaiak is ismerték, Marcus Aurelius császársága idején fejlett fürdőélet volt már a településen. A balfi gyógyvizet a soproni polgárok is előszeretettel fogyasztották, sőt, 1342-ben meg is vásárolta a város Balfot. 1560-ban létrejött az első fürdőház, 30 évvel később már 8 fürdőépület működött itt. Csodatevő híre lett Balfnak, a 20. század elején elsőrangú fürdőhely volt. A kénes források vize hivatalosan is gyógyvíz, gyógyfürdőkórház is épült itt. A gyógyintézet mellett, az Angolparkban találjuk a Piéta szobrot, mely 1706-ban készült. A faragott kőemlék Krisztus kínvallatásinak eszközeit örökíti meg. A patakkal átszelt gyógyfürdő parkjában egy barokk fürdőkápolnát is találunk, mely 1773-ban épült, Szent József tiszteletére.  A kápolna falképei a magyarországi barokk művészet kiemelkedő alkotásai.

Gróf Apponyi Albert szobra a Polgármesteri Hivatal előtt áll. Ő vezette az l. Világháborút lezáró 1920-as párizsi békekonferencián részt vevő magyar küldöttséget, aki mellett ott volt gróf Bethlen István és gróf Teleki Pál is. Gróf Apponyi Albert Magyarország területi integritásának megőrzését szerette volna elérni, a népszavazásokra vonatkozó kérését azonban a győztes hatalmak elutasították. A magyar bizottság azonban nem fogadta el a békefeltételeket, és a területek átadásakor 1921-ben az osztrák csendőröket puskatűz fogadta Ágfalva és Pinkafő térségében, melyek kiterjedek az átadásra ítélt területek egészére. A felkelők eltávolítása fejében népszavazást helyeztek kilátásba Sopronban és a környező nyolc községben. Az 1921-es népszavazás eredményét pedig ismerjük: Sopron, Ágfalva, Sopron-bánfalva, Fertőrákos, Harka, Fertőboz, Balf, Nagycenk és Kópháza nem szakadt el Magyarországtól.

A szőlőhegyen Balf felett áll ez a középkori templom, melyet valószínűleg őrtoronyként is használtak. A templom a 15. században épült, berendezése a 19. század második feléből való. A templom mellett temetőt találunk, melynek kerítését 1600-as években erődszerűen, lőrésekkel építették a török háború miatt, melynek egy része ma is látható.

A Szerb Antal emlékhely a Szent Farkas vártemplom kőkerítése mellett található. Balfot 1944-ben megszállták a német alakulatok, és a soproni járás egyik legnagyobb munkaszolgálatos tábora létesítették, kétezer foglyot tartottak itt, embertelen körülmények között. Ezen a helyen vesztette életét az irodalomtörténész és író Szerb Antal, illetve Sárközi György költő és Halász Gábor esztéta. A meggyilkolt zsidó munkaszolgálatosok emlékére emeltek itt szoboregyüttest, mely Kutas László szobrászművész és Winkler Barna építész tervei alapján készült.  A temetődomb oldalába süllyedő, emberalakot formázó márványlapok az „erőltetett menetet” szimbolizálják.

A balfi ivókút nagyon jó szolgálatot tesz, ha kerékpárral járjuk be a vidéket. A Zsolnay Porcelánmanufaktúrában készült ivókút vize gazdag lítiumban, kalciumban és magnéziumban, és segíti a gyomorműködést, a csontépítést, a sejtek regenerálódását, valamint az idegrendszeri stabilitás megőrzését. Ennek megfelelően vizének jellegzetes illata már a kúthoz közeledve érződik.