Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Aktív

Matuzsálemi fák nyomában: hét ember éri csak körbe a gigantikus Pörbölyi Titánt!

  • Méhész Zsuzsa
Hogy melyik fa a legöregebb Magyarországon? Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni. Azt viszont meg lehet állapítani, melyik a legvastagabb, vagy a legmagasabb. A fák esetében a kor és a méret nem minden esetben egyenesen arányos egymással. Előfordul, hogy a legidősebb fák méretükben elmaradnak a fiatalabbak mögött, főleg, ha a körülmények, például a talaj lassabb növekedésre kényszeríti őket. Hazánk legvastagabb fája, a 38 méter magas, 100 éves csomoros fekete nyár a Gemencben, a Móric-Duna partján található. Törzsének kerülete 12 méter. 2013 őszén, a környéken barangolva fedezte fel egy szegedi természetfotós. Nála nagyobbat jelenleg nem ismerünk.
Hogy melyik fa a legöregebb Magyarországon? Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni. Azt viszont meg lehet állapítani, melyik a legvastagabb, vagy a legmagasabb. A fák esetében a kor és a méret nem minden esetben egyenesen arányos egymással. Előfordul, hogy a legidősebb fák méretükben elmaradnak a fiatalabbak mögött, főleg, ha a körülmények, például a talaj lassabb növekedésre kényszeríti őket. Hazánk legvastagabb fája, a 38 méter magas, 100 éves csomoros fekete nyár a Gemencben, a Móric-Duna partján található. Törzsének kerülete 12 méter. 2013 őszén, a környéken barangolva fedezte fel egy szegedi természetfotós. Nála nagyobbat jelenleg nem ismerünk.

Hazánk legidősebb fái még csak csemeték lehettek, mikor Angliában I. Erzsébet királynő uralkodásának utolsó éveibe ért, és országából százezrek keltek útra, hogy benépesítsék az Újvilágot. Magyarország ekkor a török hódoltság nehéz idejét élte.

A legmagasabb fák versenyében a duglászfenyők teljesítenek a legjobban: a Zemplénben, Háromhuta mellett 54-55 méteres példányok is akadnak. (Összehasonlításképpen a Pannonhalmi Bencés Főapátság tornyostól ilyen magas.) Korábban Somogyban, Iharosberény közelében az erdőben szintén egy duglászfenyő tartotta a csúcsot a maga 52 méterével. A Zalai-dombságban található Vétyemi Ősbükkös átlagosan 170 éves fái között akadnak olyanok, melyek 48 méterrel karcolják az eget.

A pörbölyi óriásfa méretes törzsével vívta ki a legnagyobbnak járó érdemet. Aki szeretné maga is megnézni, Bajáról indulva egy óra alatt könnyedén eljuthat hozzá a végig kitáblázott, vadregényes, ártéri erdős ösvényen haladva. A titán valójában nem egy, hanem négy fa összenövéséből jött létre. A helyiek egyszerűen „nagyfának” nevezik. A fekete nyár a gemenci erdők jellegzetes lakója. Kifejezetten jól érzi magát a Duna közelségében: sok vízre van szüksége, szereti a nedves talajt és még azt is jól bírja, ha a folyó kiönt, és hosszabb időre elárasztja a környéket. Nagyon gyorsan növekszik, törzse fiatalon világosszürke színű, de idős korára majdnem feketévé válik: innen ered az elnevezése is. A pörbölyi óriásnyár szürreális látványa olyan erőt és élni akarást sugároz, ami alól nehéz kivonnunk magunkat. Pedig éveit tekintve szinte gyerek még, bőven növekedhet tovább. A négy összenőtt törzs közös gyökérzeten osztozik, és magasan a fejünk fölött ágazik szét, így a dendrológia szabályai szerint egy fának számít. Tövéből növekedésnek indult egy új hajtás. Törzsének kerületét mellmagasságban (akkurátus erdészek a talajtól számított 130 centiméterre) mérték, eszerint hivatalosan 1205 centiméteres, így hatan-heten tudják csak körbeérni. E titán felfedezésére száraz időben induljunk!

A kiránduláshoz érdemes jól megválasztani az időpontot, mert magas vízállás esetén, vagyis, ha a Duna Bajánál 480 centiméternél magasabb, nehéz, vagy lehetetlen megközelíteni az árterületen élő faóriást. Időszakosan vadászat idején is korlátozza az erdőlátogatást a környéket felügyelő Gemenc Zrt. A terület vadban gazdag: nem ritka, hogy őz, vagy vaddisznó is felbukkan az erdő sűrűjében. Ha nekiindulunk a fát megkeresni, az autót érdemes a Türr István híd lábánál, a Potykacsárda mellett hagyni, annál is inkább, mert a kirándulásból visszajőve ajánlatos megkóstolni a gyufatésztával készült valódi, bajai halászlevüket.

Gemenc minden évszakban csodálatos, de ősszel mutatja a legszebb színeit. Aki itthon, természetközelben szeretne feltöltődni egy kicsit, annak kiváló választás. A túrák és tanösvények mellett kenuval vagy az ártéri kisvasúttal is eljuthatunk a védett, érintetlen területekre. A Szekszárd és Baja között elterülő erdőségnek két központja van: a Gemenci Szabadidőközpont és a Gemenc déli kapuja, a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ. Érdemes több naposra tervezni a tartózkodást, hogy a jelölt útvonalakat, a Szabadidőközpont és az Ökoturisztikai Központ létesítményeit bejárva jusson idő a természet megfigyelésére, vadlesre, a szarvasokról szóló vezetett kiállításra és kisfilmre, az arborétumra és a méhészeti bemutatóhelyre is. Ráadásul Pörbölyön a kiváló vadételek, a szarvas sült és szarvasszalámi, s a kézműves helyi sajtok kínálata megörvendeztethetik az éhes vándorokat.