Helyszín címkék:
Matuzsálemi fák nyomában: hét ember éri csak körbe a gigantikus Pörbölyi Titánt!
- Méhész Zsuzsa
Hazánk legidősebb fái még csak csemeték lehettek, mikor Angliában I. Erzsébet királynő uralkodásának utolsó éveibe ért, és országából százezrek keltek útra, hogy benépesítsék az Újvilágot. Magyarország ekkor a török hódoltság nehéz idejét élte.
A legmagasabb fák versenyében a duglászfenyők teljesítenek a legjobban: a Zemplénben, Háromhuta mellett 54-55 méteres példányok is akadnak. (Összehasonlításképpen a Pannonhalmi Bencés Főapátság tornyostól ilyen magas.) Korábban Somogyban, Iharosberény közelében az erdőben szintén egy duglászfenyő tartotta a csúcsot a maga 52 méterével. A Zalai-dombságban található Vétyemi Ősbükkös átlagosan 170 éves fái között akadnak olyanok, melyek 48 méterrel karcolják az eget.
A pörbölyi óriásfa méretes törzsével vívta ki a legnagyobbnak járó érdemet. Aki szeretné maga is megnézni, Bajáról indulva egy óra alatt könnyedén eljuthat hozzá a végig kitáblázott, vadregényes, ártéri erdős ösvényen haladva. A titán valójában nem egy, hanem négy fa összenövéséből jött létre. A helyiek egyszerűen „nagyfának” nevezik. A fekete nyár a gemenci erdők jellegzetes lakója. Kifejezetten jól érzi magát a Duna közelségében: sok vízre van szüksége, szereti a nedves talajt és még azt is jól bírja, ha a folyó kiönt, és hosszabb időre elárasztja a környéket. Nagyon gyorsan növekszik, törzse fiatalon világosszürke színű, de idős korára majdnem feketévé válik: innen ered az elnevezése is. A pörbölyi óriásnyár szürreális látványa olyan erőt és élni akarást sugároz, ami alól nehéz kivonnunk magunkat. Pedig éveit tekintve szinte gyerek még, bőven növekedhet tovább. A négy összenőtt törzs közös gyökérzeten osztozik, és magasan a fejünk fölött ágazik szét, így a dendrológia szabályai szerint egy fának számít. Tövéből növekedésnek indult egy új hajtás. Törzsének kerületét mellmagasságban (akkurátus erdészek a talajtól számított 130 centiméterre) mérték, eszerint hivatalosan 1205 centiméteres, így hatan-heten tudják csak körbeérni. E titán felfedezésére száraz időben induljunk!
A kiránduláshoz érdemes jól megválasztani az időpontot, mert magas vízállás esetén, vagyis, ha a Duna Bajánál 480 centiméternél magasabb, nehéz, vagy lehetetlen megközelíteni az árterületen élő faóriást. Időszakosan vadászat idején is korlátozza az erdőlátogatást a környéket felügyelő Gemenc Zrt. A terület vadban gazdag: nem ritka, hogy őz, vagy vaddisznó is felbukkan az erdő sűrűjében. Ha nekiindulunk a fát megkeresni, az autót érdemes a Türr István híd lábánál, a Potykacsárda mellett hagyni, annál is inkább, mert a kirándulásból visszajőve ajánlatos megkóstolni a gyufatésztával készült valódi, bajai halászlevüket.
Gemenc minden évszakban csodálatos, de ősszel mutatja a legszebb színeit. Aki itthon, természetközelben szeretne feltöltődni egy kicsit, annak kiváló választás. A túrák és tanösvények mellett kenuval vagy az ártéri kisvasúttal is eljuthatunk a védett, érintetlen területekre. A Szekszárd és Baja között elterülő erdőségnek két központja van: a Gemenci Szabadidőközpont és a Gemenc déli kapuja, a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ. Érdemes több naposra tervezni a tartózkodást, hogy a jelölt útvonalakat, a Szabadidőközpont és az Ökoturisztikai Központ létesítményeit bejárva jusson idő a természet megfigyelésére, vadlesre, a szarvasokról szóló vezetett kiállításra és kisfilmre, az arborétumra és a méhészeti bemutatóhelyre is. Ráadásul Pörbölyön a kiváló vadételek, a szarvas sült és szarvasszalámi, s a kézműves helyi sajtok kínálata megörvendeztethetik az éhes vándorokat.