Helyszín címkék:
Egy 900 éves teleregény helyszíne: dömösi prépostság
- DunakanyarGO
A prépostságot a korábban itt álló templom helyére és Szent Margit tiszteletére, Álmos herceg (Könyves Kálmán öccse) a korábbi királyi palota mellett alapította 1107-ben, és nem véletlenül helyezkedik el Dömösön: itt vezet keresztül ugyanis az út, ami összeköti Budát és Esztergomot, az akkori történelmi események két fontos helyszínét. A Képes Krónika szerint még maga Könyves Kálmán is részt vett a felszentelési ceremónián. A két Árpád-házi atyafi nem ápolt épp felhőtlen testvéri kapcsolatot. A csatamezőn és lovagi kiképzésben megedzett, daliás herceg meglehetősen nehezményezte, hogy sápadt homlokú könyvmoly – ám annál agyafúrtabb – bátyja nem kifejezetten támogatja őt trónkövetelő törekvéseiben. Ennek végül egy brutális megvakíttatás lett a vége, Álmos és az akkor még csak hét éves fia esetében. A tragédiát követően Álmost Dömösre száműzték, ahol a megvakított herceg által épített templom a saját börtönévé vált. Kálmán azonban a jövő alakulását sem szerette volna kezei közül kiengedni, ezért halála közeledtével egy udvaroncot küldetett a prépostságba, hogy végeztessen gyűlölt öccsével. Álmos Szűz Szent Margit oltárába kapaszkodva igyekezett irgalomért könyörögni, ám gyilkosát ez sem tántorította el. Végül valahogy a világtalan hercegnek sikerült vakon lóra pattannia, így vágtatott a Pilis erdőinek fái közé, ahol aztán utolérte a végzete, és a lóról leesve halálosan megsérült.
Akkoriban a román kori épületegyüttes egy kéttornyú, háromhajós, félköríves szentélyekkel záródó templomból, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastélyból állt. Ezek közül már csak altemplom alapfalai és a templom szentélye maradt fenn viszonylag épségben.
A prépostság története a következő évszázadokban igen viharossá vált. A tatárok felégették, de röviddel ezután újjáépült. Az Árpád-ház kihalását követő évtizedekben viszont, mint oly sokszor a történelemben, az épület a politikai csatározások áldozatává vált. Ebben az időszakban a monostor teljesen elpusztult és lakatlanná vált. Miután a XV. században Dömös újra az egyházi adminisztráció középpontjába került, ismét prépostságként üzemelt, amit azonban a mohácsi csatát követő vereség utáni oszmán futótűz porig égetett. A megmaradt díszes elemek maradékait, a környék lakói hordták szét. Szerencsére Gróf Erdődy Ádám nyitrai püspök is megmentett párat a romok köveiből, amelyek a mai barokk stílusú dömösi templomban élnek tovább. Az 1970-es években az elpusztult épületek helyén Gerevich László régész kezdte meg az ásatásokat.
A régészeti feltárások során megtalálták a XI. századi forrásokban többször is szereplő hosszú, téglalap alakú királyi palota falmaradványait, valamint rábukkantak a templom alapfalaira is. Az ásatás során szenzációs felfedezést tettek, a prépostsági templom megemelt szentélye alatt rátaláltak a XI. századi templom viszonylag épségben fennmaradt altemplomára, melynek régészeti feltárása 1977-ben kezdődött meg. Az altemplom hiteles helyreállítását Országos Műemléki Felügyelőség végezte a korábban már múzeumokba szállított kőfaragványok és romok maradványai alapján, és a munkálatok egészen a rendszerváltás éveinek elejéig tartott. A dömösi prépostság történelmi kalandfilmet idéző romjai nemrég a visegrádi Mátyás Király Múzeum kezelésébe kerültek át, és a jövőben további helyreállítások várhatók, továbbá kiállítás is nyílik, és vendéglátó egységek is települnek a közelbe.
