Ahol besétálhatunk egy kihűlt vulkán gyomrába: a Bakony-Balaton Unesco Geopark

Kezdjük a tűzhányók világának felfedezését egy kevésbé ismert bazaltvulkánnal! A Mencshely mellett fekvő Halom-hegy neve elsőre nem is sejteti, hogy egy kihűlt tűzhányó bújik meg alatta. Lávatakarója szépen belesimul a tájba. Felfedezését egy kb.  2 - 2,5 kilométer hosszú tanösvény segíti. Bejárása könnyed túra, amely bármely korosztály számára, akár kisgyermekes családoknak is ajánlott.

A T-vel jelölt ösvény mentén több ponton különleges geológiai képződményekkel, vulkanikus eredetű kőzetekkel találkozhatunk, és a táblák segítségével megismerhetjük a Balaton-felvidék múltját – földrajzi értelemben. Az út végén, a hegy legmagasabb pontján, 399 méteren a Kossuth-kilátó vár minket, ahonnan lenyűgöző a panoráma a Balatonra és a környező hegyekre.

A körtúra másik látványossága egy kisebb kitérővel érhető el. Az egykori bányaudvarba besétálva a kialudt vulkán gyomrába érkezünk meg. Az utolsó kitörést nagyjából 3,25 millió évvel ezelőttre teszik a szakemberek, azután végleg megpihent a tűzhányó. A kihűlt lávából bazalt lett, azt bányászták az itteni kőfejtőben. Ahogy haladt előre az emberi kéz, úgy mutatta meg magát mindjobban a hajdani vulkán belseje. Mára jórészt visszahódította a természet a bányaudvart, de így is izgalmas látnivalók várnak itt minket.

Ha tehetjük, érdemes a túra után a környék borászatait és apró falvait is felkeresni! Ellátogathatunk Mencshelyre, Óbudavárra a Budavári Ligetbe, vagy Dörgicsére a Levendáriumba és a családias Erika kávézóba is.

A környék mintegy félszáz kihűlt vulkánja közül a Hegyestű geológiai bemutatóhely igazi kuriózum. Az egykori bányaudvaron a több, mint 30 méter magas bazaltoszlopok előtt állva tátva marad az ember szája: a kürtőben ragadt és kihűlt láva az, ami előtt állunk. Mindez csupán azért lehetséges, mert az 1930-as évektől kezdve egészen az 1970-es évekig követ bányásztak itt, és elbontották a fél hegyet. Ami megmaradt belőle, rendkívül érdekes módon tárja fel előttünk a vulkáni folyamatokat.

A hatalmas sziklafalon jól megfigyelhető, ahogyan az egykor forró vulkáni magma kihűlve oszloposan megdermedt. Épp emiatt könnyű volt fejteni, a kövek szinte maguktól gurultak le a bányaudvarba. A fejtést jórészt kézi erővel, csákányokkal végezték. A szállításhoz kötélpályát alakítottak ki, majd csilléken szállították a bazaltot a vasúti töltéshez.

A felső bányaudvar széléről pazar kilátás tárul elénk a tapolcai tanúhegyekre. Feljebb, a hegy tetejéről beláthatjuk az egész környéket. Szép időben kivehető a bakonyi Kab-hegy is, amely szintén vulkáni eredetű magaslat.

A lenti udvarban szintén bőven akad földtörténeti látnivaló. Kőzetbemutató, interaktív kiállítás, büfé és játszótér is várja az érdeklődőket. A látogatóközpont és a bányaudvar belépő ellenében látogatható, így az árakról és a nyitvatartásról is érdemes előre tájékozódni a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján!

A Balatontól alig 20 kilométerre, a Tapolcai-medence klasszikus tanúhegyeinek szomszédságában találjuk a Haláp-hegyet. A Balaton-felvidék egyik rejtett gyöngyszemének számít, amit még mindig kevesen ismernek.

Messziről kitűnik, hogy ez a hegy más, mint a többi: szinte teljesen hiányzik a teteje. A 20. században évtizedeken át zajló intenzív bazaltbányászat eredménye ez. Kisebb bányákat már a rómaiak is létesítettek, és a környékbeliek is évszázadokon át használták az itteni köveket. Aztán az 1920-as években beindult az intenzív, gépesített bányászat. Eleinte macskakövet, faragott követ, majd az 1960-as években hatalmas mennyiségű kőanyagot bányásztak el út- és vasútépítési alapanyagnak. Míg a környező hegyeken a bányák nagy részét bezárták az 1960-70-es években, addig a Halápon nem állt meg a munka. Még az 1980-as években is szállították az itt bányászott, kiváló minőségű bazaltot – például a Ferihegy II-n zajló építkezésekhez –, mígnem a hegy tetejét képező úgynevezett „bazalt sapka” szinte teljesen eltűnt.

Bár az 1980-as évek végén bezárták, a bányászat hivatalosan csak 2015. őszén szűnt meg a Haláp-hegyen. 2019-ben megnyitották a látogatók előtt, így ma már bátran besétálhatunk a bánya udvarába, azaz az egykori vulkán kráterébe. Körbe a legkülönbözőbb bazaltformák színesítik a tájat. A kráter szélén egy kb. 3 kilométeres, 10 állomásos tanösvény segítségével járhatjuk be a hegyet. A rekultivált bányaudvarban tájékoztató táblákon ismerhetjük meg a hely történetét. Találunk itt egy szoborparkot is, ahol a panoráma mellett Rhea Marmentini és Balanyi Zoltán szobrászművészek bazaltból készült munkáit csodálhatjuk meg. Nyaranta koncerteket is tartanak a hegyen.