A soproni Lőverek és a ciklámen

Az Alpok legkeletibb nyúlványa, a Soproni-hegység délről és nyugatról öleli a várost. A hegység főként gneiszből és kristályos palából áll. Legmagasabb pontja az 559 méteres Magasbérc. Természetes erdeinek legfőbb alkotói a bükk, a gyertyán, a tölgy és a patakok környezetében az éger. A fenyőfélék közül a lucfenyő őshonos itt, de jegenyefenyőt és vörösfenyőt is telepítettek már. A Lőverekben szintén őshonos a szelídgesztenye, a téli szezonban szinte az összes soproni cukrászda és étterem kínál gesztenyés finomságokat, a helyiek pedig büszkén árusítják kertjeik termését szerte az országban. Az erdők másik ismert jelképe az erdei ciklámen. A ciklámen amennyire elegáns, annyira kiábrándító is tud lenni, mivel disznórépa néven fontos tápláléka volt a kondáknak. A nemzetség 20 faja főleg Európa mediterrán részein, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában elterjedt. Szép és illatos virágaikért gyakran tartják szobanövényként a szobaciklámen (C. persicum) fajtákat. Az egyetlen Magyarországon őshonos faj, az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) főleg az Alpokalján terem. Júliusban kezd szirmot bontani, tömegesen leginkább augusztusban és szeptemberben csodálható meg. Védett növény, tilos leszedni!

A hegység szubalpin klímája Sopront hivatalosan jegyzett klimatikus gyógyüdülőhellyé tette. A Lőverek erdeinek kristálytiszta levegője szívbetegek gyógyítására is alkalmas. Az Állami Szanatórium az 1950-es években kezdte meg működését. A Lőverek város felé eső része fekvéséből adódóan eléggé hűvös, hiszen az északra tekintő lankákat nem igazán éri a délutáni nap. Ebből adódóan a környéket a soproniak nyáron hűsölésre használták, a XIX. századtól kezdve pedig gyönyörű villák épültek, és kedvelt sétahellyé vált a környék erdője. A hűs tornácos, faverandájú, alpesi hangulatot is idéző villák egy része ma is látható, a legjobban a Villa soron. A közelben található a híres szanatórium is, és szállodák, korábban pedig üdülők is vonzották a pihenni vágyókat.

A Lőverek egyébként állítólag a XIII. században itt letelepedett besenyő lövészek, lőverek őrhelyei után kapta a nevét. A villás-kertes részt a Lővér körút öleli körül, melynek másik oldalán már az erdő kezdődik. Azért itt sem kell teljesen elveszettnek éreznünk magunkat, mert fél-egy órás sétával megtekinthetjük a Károly-Kilátót a soproni TV torony mellett, vagy éppen a Várhelyet, de ha szeretnénk nagyot túrázni, azt is megtehetjük.

Nemrégiben új látnivalókkal is gazdagodott az erdő, a Lővér Kalandpark a Károly-magaslati parkolónál már jónéhány éve jelent felhőtlen kikapcsolódást kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Bébipálya a 3 és 6 év közöttieknek, 3 gyerekpálya, valamint 3 felnőtt pálya található itt.  A Károly-kilátó felé indulva a Boszorkány meseösvény mellett haladunk el. A gyerekeket különleges feladatok, mesebeli élmények és izgalmas játékok fogadják, a kilátó mellett található Kőhalmy Vadászati Múzeum pedig egy olyan – szintén gyermekeknek szóló – interaktív kiállítás, amely segít megismertetni velük a természet értékeit.

A Lővér Uszoda a 70-es évek végén a meleg levegő által tartott félgömb tetejével különleges látnivalónak számított. Majd felváltotta egy faszerkezetű kupola, a tavalyi évben pedig a teljesen újjáépített, hatalmas üvegablakokkal ellátott modern komplexumot csodálhatjuk a gyönyörű fenyvesek szomszédságában. Egész évben jó itt kikapcsolódni. A Lőverekben hosszabb túrákat is tervezhetünk, de akár mountain bike-kal is kipróbálhatjuk a külön erre a célra készült pályákat. Hét tó, 20 patak és 40-nél is több forrás várja a természet kedvelőit a soproni erdőben, a Lőverek 6 kilátójából csodás panoráma nyílik a környező vidékre. Egyik kedvencünk a Ciklámen tanösvény, főleg azért, mert nem a megszokott színes csíkok, hanem a fákra festett rózsaszín ciklámen jelzi az utat. Nyolc kilométer hosszú, kényelmes, megerőltetés nélkül végigjárható útvonal, amely a Soproni Tájvédelmi Körzet természeti értékeit, növény- és állatvilágát mutatja be Sopron-Lőverek és Sopron-Kertváros között, a Várhely érintésével. Egy másik különleges útvonal a kék jelzésű túra, amely a Károly-kilátótól a közeli Dalos-kőhöz vezet. A Dalos-követ az első, itt megrendezett, közel 600 énekes részvételével lezajlott dalosverseny emlékére állították 1863-ban. A XIX. század végén rendszeresen tartottak itt kórustalálkozókat is. Innen származik a magaslat elnevezése: Dalos-hegy (404 m). Korábban sípálya is működött a környéken, melynek felvonóját ma is láthatjuk.