Sziklába vájt múlt és jelen: négy izgalmas barlanglakás Magyarországon

Noszvaj tufába vájt barlanglakásai egyszerre őrzik a múlt nyomait, és adnak teret a kortárs alkotásnak. A Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep 1997-ben kezdte újjáéleszteni a valaha lakóhelyként használt pinceházakat: betemetett udvarokat tártak fel, ösvényeket kötöttek össze, oromfalakat emeltek, és új belső tereket faragtak a kőbe. Az évről évre formálódó tájban szobrok, természetművészeti alkotások és kézműves tárgyak születnek, a műhelyekben pedig a szobrászat, festészet, zene és iparművészet mellett a helyi hagyományos mesterségek – például kőfaragás vagy mogyoróvessző-fonás – is jelen vannak. A nyári művészeti találkozók során a látogatók közelről figyelhetik meg az alkotás folyamatát, miközben kultúrtörténeti előadások és meseterápiás programok idézik meg az egykor lakott földalatti világ szellemét. Noszvajon járva a barlanglakások mellett érdemes felfedezni a De La Motte Kastélyt, a helyi néphagyományokat, gasztronómiai örökséget aktívan ápoló Gazdaházat, és egy kellemes sétát tenni a síkfőkúti tavaknál.

További információ.

A Bükkalján, Mezőkövesdtől 17 kilométerre található Tibolddaróc igazi különlegessége a riolittufába vájt, hét szinten elterülő barlanglakás- és pincerendszer. A közel ezer üreg közül sok eredetileg lakóhelyként szolgált. A 20. század elején még a falu lakóinak több mint fele itt élt. A sziklából kialakított terek szárazak, állandó 8–12 °C-os hőmérsékletük ideális volt a mindennapi élethez és a termények tárolásához. A későbbiekben a barlanglakásokat borospincévé alakították, és máig a Bükki borvidék kiváló borainak, pezsgőalapborainak adnak otthont.

A pincefaluban ma is felfedezhetők a régi élet nyomai: falba vájt polcok, szellőző „léleklyukak” és titkos rejtekek, ahová egykor élelmet vagy bort rejtettek. A Szucskó Pincében például több ezer palack bor, pezsgő és pálinka pihen. Aki ide látogat, bor- és pincetúrán ismerkedhet meg a hagyományos fahordós és modern acéltartályos érleléssel, miközben egyedülálló, föld alatti hangulatban kóstolhatja a helyi nedűket.

A pincefalu minden évben júniusban kel igazán életre a „Víg Daróci Pincék Főzőfesztiválján”, ahol középkori módszerekkel készített ételek és helyi borok várják a vendégeket. Aki a felszínre is kíváncsi, annak érdemes felkeresni a Kálváriát, a klasszicista Bottlik-kastélyt, a barokk Gencsy-kúriát és a helytörténeti kiállítást is.

További információ.

A Bükkalja vulkáni tufakövébe vájt egerszalóki barlanglakások a 19–20. század fordulóján még mindennapi otthonok voltak. A könnyen faragható, hőszigetelő kőből alakították ki a lakótereket, kamrákat, sőt, ólakat is. Némelyikben még a ’60-as években is éltek, ma pedig felújítva várják a látogatókat. A Sáfrány utca barlangházai között sétálva bepillanthatunk a paraszti élet mindennapjaiba: működő nyári konyha, korhű berendezés, kézműves műhelyek, borbemutató és interaktív kiállítás idézi meg a múltat. A Sáfránykert szabadtéri színpada koncerteknek, közösségi programoknak ad otthont, a „mesebarlang” és a 3D-s „időgép” mozi pedig kicsiknek és nagyoknak is emlékezetes élményt nyújt. Ha a barlanglakások felfedezése után további időutazásra vágyunk, érdemes felkeresni az egerszalóki nosztalgiafürdőt, ahol az 1970-es, 80-as éveket idéző módon frissülhetünk fel, esetleg a csupán 18 km-re lévő kisnánai várat, a későközépkori magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb emlékét.

További információ.

Vannak városrészek, amelyek a föld felett mesélnek, Budafok és Tétény viszont a föld alatt is őrzi titkait. A sziklákba vájt barlang- és pincelakások története egyszerre szól kényszerről és túlélésről, emberi találékonyságról és szívós kitartásról. Nem is olyan régen még családok éltek ezekben a föld alatti otthonokban, gyakran szűkös körülmények között. A 20. század közepére a legtöbb pincelakás fölé ház épült, a lakók eltűntek, de a mély udvarok még ma is felfedezhetők. Egyetlen eredeti lakás maradt fenn: Özvegy Tóth Győzőné otthona, ahol a hatvanas évek végéig lakott. Ma a fenntartó 22. kerületi önkormányzat és a Klauzál Ház megmentő munkájának, gondoskodásának köszönhetően kiállítóhelyként működik. Szoba, konyha, albérlőrész és helyi kisiparosok szerszámai idézik fel a múltat. Egyedülálló kapu egy letűnt világba, ami még itt dobog a föld alatt.

További információ.

A Fertőrákosi Barlangszínház története olyan, mintha maga is egy nagyívű színpadi mű lenne: látványos kezdéssel, fordulatokkal és diadalmas visszatéréssel. A mészkőbányából kialakított kőfejtő akusztikáját először Dohnányi Ernő fedezte fel, majd 1937-ben Kóh Ferenc bariton varázsolt ide „tündérszép éjszakát”, operarészletekkel, fáklyafénnyel és a csillagokkal díszített háttérrel. A közönség fél karéjban ült a lejtőn, a belépő 50 fillér volt, és a falu fele tapsolt a másiknak. Az időjárás szeszélye miatt született meg az ötlet, hogy a kőfejtő csarnokaiból fedett színház legyen: 1970-ben nyitott a 743 férőhelyes Barlangszínház, amely azóta többször megújult. Ma már 760 nézőt fogad fűthető székekkel, korszerű fény- és hangtechnikával, a szezon pedig szinte egész évben tart. A felújított, modern, mégis varázslatos helyszín egyszerre őrzi a régi előadások romantikáját, és kínál kortárs színházi élményt.

Augusztus végén és szeptemberben is sokszínű és izgalmas programkínálattal várja a látogatókat a Fertőrákosi Barlangszínház. Augusztus 29-én például a legendás Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című rockmusical varázsolja el a közönséget Trokán Nóra, Szabó Kimmel Tamás és Novák Péter főszereplésével. Szeptember 6-án Szulák Andrea koncertezik, 7-én pedig a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar hangversenye hallgatható meg Beethoven szimfóniáiból.

További információ.