Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Tücsök a tányéron, avagy tények és tévhitek az entomofágiáról

0:00
0:00
  • Szabó Sára
Az entomofágia, vagyis a rovarfogyasztás az elmúlt időszakban Magyarországon is egyre inkább beszédtéma. Habár bizonyos kultúrákban nem ördögtől való a tücsök vagy a sáskaevés, hazánkban egyelőre nem jellemző, (ám nem is példa nélküli,) hogy ilyen fogások jöjjenek szembe az étlapon. De mi a helyzet a szabályozással? Mennyire nyitnak a vendéglátóegységek, illetve megtörténhet-e, hogy bármiféle jelölés nélkül „tücsköt, bogarat” tesznek az élelmiszerekbe? Utánajártunk.
Az entomofágia, vagyis a rovarfogyasztás az elmúlt időszakban Magyarországon is egyre inkább beszédtéma. Habár bizonyos kultúrákban nem ördögtől való a tücsök vagy a sáskaevés, hazánkban egyelőre nem jellemző, (ám nem is példa nélküli,) hogy ilyen fogások jöjjenek szembe az étlapon. De mi a helyzet a szabályozással? Mennyire nyitnak a vendéglátóegységek, illetve megtörténhet-e, hogy bármiféle jelölés nélkül „tücsköt, bogarat” tesznek az élelmiszerekbe? Utánajártunk.

Az entomofágia rendkívül sokrétű: nemcsak kulturális, de etikai, valamint fenntarthatósági kérdéseket is felvet. Minden bizonnyal tudjuk, hogy egyes kultúrákban a rovarfogyasztás népszerű, ám hozzá kell tenni, hogy a rovarok beemelése a fő táplálékok közé olyan térségeken és időszakokban honosodott meg, ahol és amikor nem volt más elérhető fehérjedús táplálék. A fenntarthatóság szempontja azonban egyre égetőbb a világ minden területén, így a téma egyre gyakrabban kerül rivaldafénybe Európában (is).

Takarmány vagy éttermi fogás?

Hogy megértsük, mi a jelenlegi állás hazánkban a rovarok forgalomba hozatalával kapcsolatban, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársait hívtuk segítségül. Mint mondják, jelenleg Magyarországon kizárólag takarmánycélból állítanak elő rovaralapú készítményeket, amelyek elsősorban háziállatok, halak, és haszonállatok eleségéül szolgálnak. 2021-óta azonban több olyan (főként Hollandiából és Franciaországból érkezett) kérelemnek is utat adott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, amely rovar alapú termékek forgalomba hozatalát kérvényezte.

A rovar alapú termékek úgynevezett új élelmiszereknek minősülnek, ami azt jelenti, hogy ezeknél a tételeknél nem igazolt, hogy 1997. május 15-ét megelőzően hagyományosan fogyasztották volna az EU területén. Új élelmiszerek csak szigorú engedélyezést követően hozhatóak forgalomba, - mint mondják -

ez idáig négy rovar kapott zöld utat az EU-ban. Ezek a közönséges lisztbogár, a keleti vándorsáska, a házi tücsök és az alombogárlárva. Valamennyi rovar fagyasztott, szárított és por formájában is forgalmazható Magyarországon.

Kötelező kiemelten jelölni a csomagoláson

Aggódnunk viszont nem érdemes, mert hazánkban rendelet szabályozza, hogy a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszer esetében, legalább a megnevezésnél használt betűmérettel fel kell tüntetni a „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” - figyelmeztetést. Ezenfelül a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszereket elkülönített módon kell kihelyezni, így szinte kizárt, hogy a rétesliszt helyett véletlenül porított lisztbogárlárvát teszünk a bevásárlókocsiba.

 

„Nehéz megbecsülni, hogy az európai országokban miképpen alakul a rovarfogyasztás. Egyelőre úgy tűnik, hogy a magyarok nagy arányban zárkóznak el a fogyasztásától, a nyitottságot mutató fogyasztók esetében pedig elsősorban a kíváncsiság a fő motivációs tényező. Az érdeklődő szűk kisebbség továbbá a termékek fehérjetartalma és az előállításuk fenntarthatósági szempontjai miatt hajlandóak a rovarfogyasztásra” – reagált a Hello Hungary megkeresésére a NÉBiH.

Ez utóbbi szempontot domborítja ki Kiss-Szabó Eszter is, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetője. Szerint a rovarfogyasztás kulturális és etikai kérdéseket is felvet, annak ellenére, hogy fenntarthatósági szempontból jóval kedvezőbb fehérje forrás, mint a húsok. 

 

„Egyrészt a tenyésztésük is kevesebb energiát igényel, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátásuk is elenyésző. Itthon azonban még kevésbé elterjedt a rovaros élelmiszerek, ételek forgalmazása, vendéglátóhelyeken való kínálása, ennek főként az az oka, hogy a fogyasztói elfogadottsága, az érdeklődés is csak egy szűk, gasztronómiailag nagyon nyitott vagy környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő rétegre jellemző” – mondja a szakember.

 

Mi a helyzet a vendéglátásban?

A NÉBiH kiemeli, hogy a vendéglátásban felhasznált rovartermékek esetében ugyanazokat a jogszabályokat kell betartani, amelyet bármilyen más alapanyag felhasználásánál. Tehát fontos, hogy csak engedéllyel rendelkező forgalmazótól származó, nyomonkövethető alapanyag kerülhet a konyhákba, az étlapon pedig – ahogy az allergéneket – a rovartermékeket is speciális jelöléssel kell feltüntetni.

 

A hazai közönség először a 2023-as Gourmet Fesztiválon kóstolhatott rovar alapú ételt, itt debütált ugyanis – az eseményen már harmadik éve szereplő – Ensō étterem különleges fogása, a szárított tücsök. Bár elsőre furcsán hangzik, de a

 

kacsaramennel permetezett, majd kisütött és házi twelve spice fűszerkeverékbe forgatott tücsök ropogós, proteines és addiktív; vagyis a séf szerint a jövő snackje.

Tenner Benjámin, az étterem megálmodója és társ-tulajdonosa ötlete alapján került fel a tücsök az étlapra az Ensōban, elsősorban a fenntarthatósági szempontok miatt – de a sosem nyugvó kreatív kísérletezés is közrejátszott.

 

"Bizonyos országokban, például Kambodzsában vagy Mexikóban egyáltalán nem meglepő étel a tücsök. Úgy éreztük, hogy a Gourmet Fesztiválon értő és kíváncsi közönségnek fogjuk tudni bemutatni, és így is lett: hatalmas sikert aratott ez a számunkra is különleges fogás" – mondja Nádudvari Martin, az Ensō konyhafőnöke.

 

Elvileg nincs akadálya annak, hogy egy vendéglátóegységbe besétálva sáska vagy tücsök legyen a napi menü. Az Ensōban sem fog lekerülni az étlapról, a séf szerint ugyanis remek snack koktélokhoz két fogás között, emellett az étterem hitvallásával is egybevág: meghökkentő, újító és különleges. 

 

Hirdetés