Tücsök a tányéron, avagy tények és tévhitek az entomofágiáról

Az entomofágia rendkívül sokrétű: nemcsak kulturális, de etikai, valamint fenntarthatósági kérdéseket is felvet. Minden bizonnyal tudjuk, hogy egyes kultúrákban a rovarfogyasztás népszerű, ám hozzá kell tenni, hogy a rovarok beemelése a fő táplálékok közé olyan térségeken és időszakokban honosodott meg, ahol és amikor nem volt más elérhető fehérjedús táplálék. A fenntarthatóság szempontja azonban egyre égetőbb a világ minden területén, így a téma egyre gyakrabban kerül rivaldafénybe Európában (is).

Hogy megértsük, mi a jelenlegi állás hazánkban a rovarok forgalomba hozatalával kapcsolatban, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársait hívtuk segítségül. Mint mondják, jelenleg Magyarországon kizárólag takarmánycélból állítanak elő rovaralapú készítményeket, amelyek elsősorban háziállatok, halak, és haszonállatok eleségéül szolgálnak. 2021-óta azonban több olyan (főként Hollandiából és Franciaországból érkezett) kérelemnek is utat adott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, amely rovar alapú termékek forgalomba hozatalát kérvényezte.

A rovar alapú termékek úgynevezett új élelmiszereknek minősülnek, ami azt jelenti, hogy ezeknél a tételeknél nem igazolt, hogy 1997. május 15-ét megelőzően hagyományosan fogyasztották volna az EU területén. Új élelmiszerek csak szigorú engedélyezést követően hozhatóak forgalomba, - mint mondják -

Aggódnunk viszont nem érdemes, mert hazánkban rendelet szabályozza, hogy a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszer esetében, legalább a megnevezésnél használt betűmérettel fel kell tüntetni a „Figyelem! Az élelmiszer rovarfehérjét tartalmaz!” - figyelmeztetést. Ezenfelül a rovarfehérjét tartalmazó élelmiszereket elkülönített módon kell kihelyezni, így szinte kizárt, hogy a rétesliszt helyett véletlenül porított lisztbogárlárvát teszünk a bevásárlókocsiba.

„Nehéz megbecsülni, hogy az európai országokban miképpen alakul a rovarfogyasztás. Egyelőre úgy tűnik, hogy a magyarok nagy arányban zárkóznak el a fogyasztásától, a nyitottságot mutató fogyasztók esetében pedig elsősorban a kíváncsiság a fő motivációs tényező. Az érdeklődő szűk kisebbség továbbá a termékek fehérjetartalma és az előállításuk fenntarthatósági szempontjai miatt hajlandóak a rovarfogyasztásra” – reagált a Hello Hungary megkeresésére a NÉBiH.

Ez utóbbi szempontot domborítja ki Kiss-Szabó Eszter is, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetője. Szerint a rovarfogyasztás kulturális és etikai kérdéseket is felvet, annak ellenére, hogy fenntarthatósági szempontból jóval kedvezőbb fehérje forrás, mint a húsok. 

„Egyrészt a tenyésztésük is kevesebb energiát igényel, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátásuk is elenyésző. Itthon azonban még kevésbé elterjedt a rovaros élelmiszerek, ételek forgalmazása, vendéglátóhelyeken való kínálása, ennek főként az az oka, hogy a fogyasztói elfogadottsága, az érdeklődés is csak egy szűk, gasztronómiailag nagyon nyitott vagy környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő rétegre jellemző” – mondja a szakember.

A NÉBiH kiemeli, hogy a vendéglátásban felhasznált rovartermékek esetében ugyanazokat a jogszabályokat kell betartani, amelyet bármilyen más alapanyag felhasználásánál. Tehát fontos, hogy csak engedéllyel rendelkező forgalmazótól származó, nyomonkövethető alapanyag kerülhet a konyhákba, az étlapon pedig – ahogy az allergéneket – a rovartermékeket is speciális jelöléssel kell feltüntetni.

Hazánkban a Gourmet Fesztiválon már kóstolhatott rovaros ételt a nagyérdemű. Bár elsőre furcsán hangzik, de a

A Tenner Benjámin séf ötlete alapján elkészült étel elsősorban a fenntarthatósági szempontok, illetve a sohasem nyugvó kreatív kísérletezés miatt jött létre.

Bizonyos országokban, például Kambodzsában vagy Mexikóban nem meglepő étel a tücsök. A Gourmet Fesztiválon pedig értő és kíváncsi közönségnek tudtuk bemutatni, ezért rendkívüli sikert aratott a nem mindennapi fogás – mondja a séf.