Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Tudtad?

Sopron Fő tere tartogat meglepetéseket, mondjuk, miért!

  • Käesz Judit
    Sopron Fő terének közepén található a Kecske templom, amelyről nem is gondolná az ember, hogy milyen meglepetéseket tartogat! A templom különböző nevei, az egymástól eltérő legendák melyek nevének történetéről szólnak és elhelyezkedése a Fő tér kellős közepén is igazán különleges.
    Sopron Fő terének közepén található a Kecske templom, amelyről nem is gondolná az ember, hogy milyen meglepetéseket tartogat! A templom különböző nevei, az egymástól eltérő legendák melyek nevének történetéről szólnak és elhelyezkedése a Fő tér kellős közepén is igazán különleges.

    A város szívében Sopron Fő terén rengeteg látványosság van: a téren találjuk a Városházát, a Storno-házat, a Lackner-házat, a Fabricius-házat, a Vármegyeházat, a Gambrinus-házat, a Patika-házat, a Szentháromság szobrot és a Kecske templomot. Utóbbinak több neve is van: Ferences-templom, Bencés-templom, Magyar-templom, Nagyboldogasszony-templom – egész hihetetlen, hogy mindegyik elnevezés ugyanarra a templomra utal. Az épület első látásra is roppant magas, puszta látványa is visszarepíti a látogatót a távoli múltba. A templom eredete a 13. századig nyúlik vissza, és a ferences rendi szerzetesekhez köthető, akik 1260-as években kezdték meg gótikus templomuk és kerengővel ellátott kolostoruk építését.  A templom megépítése különösen hosszas időintervallumot fedett le – már 1270-ben elkezdték építeni, a hajójának építése elhúzódott egészen a 14. századig, a tornya pedig csupán 1400 körül készült el. Az épület a XIII. századi magyarországi gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotása, melybe a későbbi átépítések során elhelyezett barokk elemek sajátos harmóniával illeszkednek. 

    De vajon miért kapta a Kecske templom nevet?

    Kecskék

    A legenda szerint a templom a nevét azért kapta, mert egy kecske által kikapart kincsből épült.  Azonban a realitás egyszerűbb, mint gondolnánk: a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és kecske díszíti. A kecske az építtető Geisel Henrik címerállata volt – a Geiss pedig németül kecskét jelent. A történet szerint Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült, és Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak. Bármelyik is igaz, az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé pedig a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került.

    A falak, amelyek már mindent láttak

    A különböző nemesi családok életében meghatározó szereppel bíró műemlék országgyűlések, koronázások helyszíne volt, igazán fontos szerepet töltött be hazánk politikai életében: a 16-17. században nem kevesebb, mint öt országgyűlést tartottak a falain belül, továbbá itt koronázták meg III. Ferdinándot, és két magyar királynőt is. A templom két szószéke közül az egyik eszmeileg felbecsülhetetlen értékkel bír: a hagyomány szerint innét prédikált Kapisztrán Szent János ferences rendi szerzetes 1455-ben, buzdítva a híveket a török elleni harcra, aminek élén ő maga is részt vett, méghozzá a nándorfehérvári csatában. Bár a szószék eredetileg fából készült, később márványburkolatot kapott, ugyanis amikor a kései utódok megtudták, hogy milyen fontos szerepet töltött be a vallás történelmében, elkezdték ereklyeként kezelni, és szét akarták hordani, akár szálkánként is. A templomot a nemesi családok közül többen (például az Esterházyak, a Széchényiek és a Meskó család) választották családi temetkezőhelyül.  A sírboltokban, szinte teljes épségben, évszázados férfi és női ruhadarabokat találtak, például egy több mint 400 éves, spanyol stílusú, körgalléros női ruha töredékeit. A ruha körgallérját és Meskó bárónő közel 250 éves ruháját ma is meg tudjuk nézni.

    A műemlék életébe 1787-es dátum nagyon zord időként vonult be: II. József császár ekkor oszlatta fel a ferences rendet, a templom ezután egy bő évtizedig mély csendbe borulva állt, s majd csak aztán lett a bencések büszkesége. 2007 nyarán restaurálták, 2011-ben szentelte fel Dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, és azóta a templomban gazdag kultúrtörténeti és építészeti kiállítást is nyílt.

    Hirdetés