Kezdődik a hortobágyi puszta csodával felérő jelensége, a daruvonulás!

Ebben az időszakban több tízezer lármázó madár jellegzetes v-alakba rendeződött sorai tarkítják az eget, vagy éppen a vizeket, ahová pihenni húzódnak meg éjszakánként. A Hortobágyon ezt a pár hónapot szó szerint ünnepként élik meg, minden évben hosszú rendezvénysorozat (Hortobágyi Daruünnep) kíséri a különleges időszakot, melynek segítségével a látogatók is közelebb kerülhetnek a fenséges madarak „vendégéjszakáihoz”.

A darvak költésre használt területe Nyugat-Európától egészen Kelet-Szibériáig húzódik, a hideg hónapokat pedig Franciaországban, Spanyolországban és Északkelet-Afrikában található, melegebb helyeken töltik. A balti államokban és Északnyugat-Oroszországban állomásozó madarak nagy része Magyarországon pihen meg a délre tartó hosszú úton, ezért az ősz bizonyos időszakában akár több mint százezer madár is megfordul hazánkban. A Hortobágy mellett a Dunántúlon, például a Fertő-tó területén is könnyűszerrel összetalálkozhatunk velük, az Alföld legnagyobb nemzeti parkja azonban több szempontból is ideális szálláshely a madaraknak.

Pihenőjük alatt ugyanis elengedhetetlen, hogy elég táplálékot szerezzenek maguknak, és jó bőrben tehessék meg utuk hátralevő részét. Ilyenkor a hortobágyi mezőgazdasági területeken aratáskor elhullott magok, kukorica- és búzatáblák enyhítik a darvak éhségét, ráadásul a területnek még egy adottsága hozzájárul a vendégek kényelméhez. Az itt tartózkodó madarak a ragadozók elől lecsapolt halastavainkon és sekély vizű szikes tavainkon keresnek biztonságot éjszakára, ide alkonyatkor szállnak be csapatosan, és hajnalban, napkeltekor röpülnek ki onnan a környező táplálkozó területekre. Ebben a két napszakban nyújtja a legszebb látványt a madarak röpte, és ha részesei szeretnénk lenni az élménynek, ezt többféleképpen megtehetjük. 

A Hortobágyi Nemzeti Park szakvezetők segítségével kalauzolja a madarak kedvelt tartózkodási helyeire a vendégeket, ezek a túrák számos izgalmas formában megtehetők: indulnak csoportok saját autóval, kisvasúttal, biciklivel, gyalog és még lovaskocsin is. A túrák különböző nehézségűek és hosszúságúak, vannak, melyek kifejezetten a nap közben élelmet kereső madarak követésére invitálnak, de szinte kivétel nélkül minden kirándulás fénypontja a nyugovóra térő szárnyasok tavakhoz érkezése a naplementében.

A Park néprajzi és tudományos ismeretterjesztő előadásokkal, filmvetítéssel, zene- és táncbemutatóval, rajz- és fotópályázattal, táncházzal, kézműves foglalkozásokkal, hagyományos ételkóstolóval és csillagászati bemutatóval kíséri az eseménysorozatot, így mindenki találhat a saját korosztályának és érdeklődési körének megfelelő programot. 

A hihetetlen látvány sok művészt inspirált már, közülük a legismertebb talán Máté Bence természetfotós lehet, akinek a többek között Hortobágyon készült madárfotói az évek során több mint 700 különböző díjat elnyertek, köztük a World Press Photo első helyét, és a BBC Wildlife Photography of the Year kitüntetését is. A fotós nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a terület kincseit minél többen megismerhessék, és megóvják – az ő ötletén alapul például a világon egyedülálló Madárszínház koncepciója is, ahol egy a fotósok által használt madármegfigyelő búvóhelyen kerülhetnének testközelbe a látogatók a félénk vadmadarakhoz.

A daru a Hortobágyi Nemzeti Park címermadara és egyik legféltettebb természeti értéke, a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjában a faj jellegzetességeit, az emberi kultúrában betöltött szerepét és sok érdekességet bemutató interaktív kiállítást is meg lehet tekinteni, ennek látogathatósága azonban nem korlátozódik a rövid varázslatos őszi hónapokra, amikor a vendégeink személyesen is tiszteletüket teszik nálunk.

Fotó:  Szilágyi Attila / Hortobágyi Nemzeti Park