Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Tudtad?

Csoda esett Máriapócson

  • Méhész Zsuzsa
    Magyarország leghíresebb zarándokhelye. Nemzeti kegyhely. Máriapócsot évente öt-hatszázezren látogatják: zarándokok, fohászkodók, kíváncsiak, országjárók, hívők és nem hívők egyaránt. Csodatévő, könnyező Mária-képe lenne ennyire magnetikus, vagy valami más is van Máriapócson, ami több mint félmillió embert idevonz? Mi terel ide ennyi embert ebben a rohanó világban? Hogy azt érezhessék: ideje van a lassulásnak, a befelé figyelésnek? Kétféle utazás lehetséges itt: a fizikai és a belső. A csoda érdekes és különös: de mintha csak a figyelmünk felkeltésére, belső kapuk kinyitására szolgálna. Háromszáz éve egy kép könnyezésével kezdődött, és azóta folyamatosan történik: a megtapasztalás, hogy itt jó lenni, hogy a közösségnek ereje van, hogy megállni és a pillanatban lenni feltétlenül szükséges.
    Magyarország leghíresebb zarándokhelye. Nemzeti kegyhely. Máriapócsot évente öt-hatszázezren látogatják: zarándokok, fohászkodók, kíváncsiak, országjárók, hívők és nem hívők egyaránt. Csodatévő, könnyező Mária-képe lenne ennyire magnetikus, vagy valami más is van Máriapócson, ami több mint félmillió embert idevonz? Mi terel ide ennyi embert ebben a rohanó világban? Hogy azt érezhessék: ideje van a lassulásnak, a befelé figyelésnek? Kétféle utazás lehetséges itt: a fizikai és a belső. A csoda érdekes és különös: de mintha csak a figyelmünk felkeltésére, belső kapuk kinyitására szolgálna. Háromszáz éve egy kép könnyezésével kezdődött, és azóta folyamatosan történik: a megtapasztalás, hogy itt jó lenni, hogy a közösségnek ereje van, hogy megállni és a pillanatban lenni feltétlenül szükséges.

    Pócsból Máriapócs

    Máriapócs nem csak Magyarország leglátogatottabb kegyhelye, de a Kárpát-medencében élő görögkatolikusok spirituális központja is. Ami a portugáloknak Fatima, a franciáknak Lourdes, a lengyeleknek Częstochowa, a buddhistáknak Lumbini, a muszlimoknak Mekka, azt jelenti a magyaroknak Máriapócs. Több mint érdekes úti cél, szépen felújított templom és rendház, kulturális örökség. A kis kelet-magyarországi falu neve egyszerűen Pócs volt, először 1280-ban tűnik fel a neve okiratokban. Mai nevét és hírnevét egy különleges, régi Mária-ikonnak köszönheti.

    Az első csoda

    1696. november 4-én a helyi, görögkatolikus fatemplomocskában istentisztelet közben a hívek arra figyeltek fel, hogy a Mária-ikon könnyezni kezdett. A rendkívüli jelenségnek hamar híre ment, és I. Lipót osztrák császár és magyar király fülébe jutott, aki elrendelte, hogy a könnyező képet az apró, falusi templomból azonnal szállítsák Bécsbe, és helyezzék el a világ egyik legszebb gótikus templomában, a város – és egyben a birodalom – jelképei közé tartozó Szent István-székesegyházban. Mit is keresne egy ilyen szenzáció egy kis, Isten háta mögötti magyar faluban? Az eredeti Mária-kép ma is a bécsi Stephansdom féltve őrzött kincsei közé tartozik. Azonban hiába került előkelő környezetbe: a könnyezés abbamaradt és soha többé nem lehettek tanúi a derék osztrákok ilyen rendkívüli eseménynek.

     

    Másodszor és harmadszor

    A pócsiak nem örültek, hogy a császár megszabadította őket csodatévő kincsüktől. Mert a kép köré gyorsan legendák szövődtek: az elé járulók fohászai meghallgattattak, a bajban lévőknek megnyugvás jutott. Több másolat készült a csodás képről, egyik közülük visszakerült a pócsi fatemplomba. 1715. augusztus első napján itt kegyhely született: a „helyettes” Mária-ikon folytatta a könnyezést. Ez 1905 decemberében megismétlődött. Innentől nem volt kétséges, hogy az istenszülő ezt az apró, eldugott falut és a környék egyszerű embereit választotta ki arra, hogy megajándékozza őket könnyeivel és csodatévő szeretetével. Zarándokok százai és ezrei áradtak Pócsra: annyian, hogy a fatemplomba többé nem fértek be a hívek és a megsokasodott zarándokok. 1731-ben komoly, díszes barokk templom építésébe fogtak, ami 1756-ra elkészült – a mellette lévő kolostorral együtt.

    Kendők, csodák és fogadalmi táblák

    Az első könnyezés idején egy tiszt haldokló gyermekét emelte a pap a Mária-kép elé. A gyermek megérintette a képet – és meggyógyult. Végtelen hálát érző édesanyja drágaköves nyakéket helyezett a képre. Mária könnyeit egy selyemkendővel itatták fel: ez ma is a templomban található, kis foglalatban függ. A kegyoltár melletti falon nagy üvegtárlók őrzik a hívek által felajánlott fogadalmi ajándékokat: mankók, botok, hálatáblák beszélnek szavak nélkül csodálatos gyógyulásokról. A Mária-kegyhelyre 1991-ben II. János Pál pápa is ellátogatott. Itt tavasztól őszig szinte minden hétvégére jut egy-egy zarándoklat. A legtöbb ember augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján gyűlik össze – de a templom és zarándokközpont egész évben látogatható. Fontos megállója a Közép-Európán áthaladó zarándokösvénynek, a Mária-útnak.