Bivalyrezervátum Kápolnapusztán

Milyen a bivalyok élete itt, a Kápolnapusztai bivalyrezervátumban?

A Kápolnapusztai rezervátum a Balatonfelvidéki Nemzeti Park tulajdonában van, mi üzemeltetjük, összesen négyen fogjuk össze a területen a munkát, feleségemmel és még két segítővel. A 100 hektáros területen két csordát felügyelünk, összesen 105 tehén és szaporulatuk, illetve egy bika az állomány. Korábban három bikával fedeztünk, de kettő kiöregedett. Most egy bika is tökéletesen ellátja feladatát. Több legelőre van bontva a terület, az állatok tavasztól-őszig kint legelnek, és csak a téli időszakban takarmányozzuk őket. Persze a téli időszak végén már nagyon várják, hogy kiszabadulhassanak a karámból, olyankor hívja őket a természet, mindent megesznek, ami zöldellik. Ezért is a tavasz a kedvenc időszakuk. A két csorda közül az egyik bemutató, a másik a nagy csorda. A szaporulatot próbáljuk úgy szabályozni, hogy az év két hónapjára essen, ez mindenkinek könnyedséget jelent. A mi feladatunk az állatok gondozása mellett a karbantartás, valamint a vendégek fogadása. Nyáron sok külföldi – jellemzően cseh és orosz ajkú – turista érkezik.

Hogyan sikerül ennek a hatalmas erővel bíró állatnak a terelése, gondozása?

Egyrészt egy rendkívül intelligens állatról beszélünk. Másrészt nagyon erős bennük a csordaszellem, sokkal inkább, mint a szarvasmarháknál, nagyon összetartók, viszont a hierarchikus folyamatok miatt számíthatunk a csorda vezető tehénre. Emellett Mudikat kezdtünk el tenyészteni a terelésre. Sokszor a borjú elkóborol, és ilyenkor a terelőkutyákkal könnyebb a keresés, az embert hajlamos megtámadni a tehén a borja védelmében. Illetve a kölyökállat elalhat a nádasban, a kutyák könnyebben fel tudják kelteni, mint mi. Az éjszakai műszakban három komondor védi a területet.

Milyen programokra számíthat, aki idelátogat?

Egész évben nyitva van az állatsimogatónk, ahol szamarakkal, lovakkal, pónilovakkal és nyulakkal találkozhatnak a vendégeket. A tavalyi évben teljes restauráció történt a rezervátumban, megújult a múzeum, a fogadórészleg, a karámok. Kültéri burkolatot kapott a rezervátum tanösvény része, ahol végig haladhatunk és figyelemmel kísérhetjük a bivalyok életét. Idén adjuk át a megépült kilátót, amiről a messzebb legelő állatok is láthatók, illetve a tanösvény végén távcsővel kémlelhetjük őket. Természetesen akadálymentesítettek lettek a mosdók és a bemutatótér. Évközben igény szerint parancsnoki UAZ-al vagy 15 fős lovaskocsival visszük be a vendégeket a rezervátumba, egészen a bivalyok közelébe, hogy testközelben láthassa a vendég ezt a csodálatos állatot. Minden évben a Nemzeti Park programja a nyári Bivaly Fesztivál, ahol kézművesek mutatják be termékeiket. Sajtot, szalámit, kolbászt, bőrdíszműves ajándékokat lehet vásárolni, emellett bivaly pörkölt vagy gulyás főzést is rendezünk.

Mi volt az a hívószó, ami téged és családodat arra ösztökélt, hogy a bivallyal foglalkozz?

Lélegzetelállító élmény, amikor látom őket egy csordában legelni, vagy amikor megtapasztalhatom egy borjú megszületését. Az állatok szeretete visz előre, amivel még a Nemzeti Park állagát is megóvjuk. Azt gondolom, ez elég indok.

A bivaly a tulok alfajból származik, hazánkban a 16. századtól tenyésztették a magyar (mocsári) bivalyt, melynek genetikai állományát a tiszta vérvonal jellemzi. Alapvetően a trópusi területek tekinthetőek az őshazájának, de a magyar bivalynak sikerült alkalmazkodnia az itteni klímához. Olyannyira, hogy a magyar nyári hőségben itt is ragaszkodik a dagonyázáshoz. Ez volt az a tulajdonsága, amit felismertek a tenyésztők, mint vizes természetvédelmi területeink megóvásában rendkívül hasznosnak bizonyuló „munkát”. A bivalyok általában 20-25 évig élnek, és jelentős mértékben támogatja az egészségüket és vitalitásukat a hazai rezervátumokban jellemző szabadtartás.