Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

A Dunántúl lehet az új Isztria: drága gomba nő nálunk!

0:00
0:00
  • Szabó Sára
    Magyarország már a háború előtt is Európa egyik legjelentősebb szarvasgomba-exportőre volt. Elsősorban nyári-, téli-, nagyspórás- és homoki szarvasgombában utazunk, de a klímaváltozásnak köszönhetően a triflák Ferrarija, az isztriai variáns is „felutazott” hozzánk. Nem elég, hogy ezzel a világ legdrágább és legkeresettebb fűszernövényének természetes lelőhelye lettünk, a megszállott magyar gazdák még a termesztésével is elkezdtek kísérletezni. Ezzel a dunántúli régió az isztriai szarvasgomba Mekkája (vagy ez esetben Piemontja) lehet, sosem tapasztalt gazdasági és gasztronómiai távlatokat megnyitva.
    Magyarország már a háború előtt is Európa egyik legjelentősebb szarvasgomba-exportőre volt. Elsősorban nyári-, téli-, nagyspórás- és homoki szarvasgombában utazunk, de a klímaváltozásnak köszönhetően a triflák Ferrarija, az isztriai variáns is „felutazott” hozzánk. Nem elég, hogy ezzel a világ legdrágább és legkeresettebb fűszernövényének természetes lelőhelye lettünk, a megszállott magyar gazdák még a termesztésével is elkezdtek kísérletezni. Ezzel a dunántúli régió az isztriai szarvasgomba Mekkája (vagy ez esetben Piemontja) lehet, sosem tapasztalt gazdasági és gasztronómiai távlatokat megnyitva.

    A Tuber magnatum, vagyis az isztriai szarvasgomba már az 1700-as években kulináris ritkaságnak számított Olaszországban. Különleges, intenzív, semmihez nem fogható aromájával már akkor elcsavarta az ínyenc itáliai uralkodók fejét. Más nemzetek labdába sem rúghattak, természetes módon ugyanis az Isztriai-félszigeten, illetve az észak-olaszországi Piemontban fordul elő leginkább. Elvétve megtalálható máshol is, elsősorban a meszes talajú ártéri erdőket kedveli, de felettébb nagy szerencse és kitartás kell ahhoz, hogy rátaláljunk egy-egy lelőhelyre. Az isztriai szarvasgomba igazi ritkaság, a kereslet jóval meghaladja a kínálatot. Magas ára miatt nevezik „föld aranyának”, költői túlzással pedig aranyat érő gombának is.

    A Tuber magnatum kilónkénti ára 3000-5000 euró között mozog, de Baranyában találtak már milliókat érő, fél kilós példányt is.

    Ahogy a kabóca, a harlekin katica és az ázsiai tigrisszúnyog is megjelent hazánkban, úgy az isztriai szarvasgomba is megtalált minket

    Hazánk már a második világháború előtt is Európa egyik legjelentősebb szarvasgomba-exportőre volt, az elmúlt húsz évben pedig kezdjük újra felfedezni adottságainkat. Látható, hogy a különböző szarvasgombafajok számára kedvező a magyar klímakörnyezet, pár évtizede pedig az isztriai szarvasgomba is megtalált minket. Az első példányok az 1990-es évek végén dugták ki fejüket hazánk mediterrán déli részein. Azóta évente több kilóval zsákmányolnak a gyűjtők. De pontosan hol is? Na, az titok! Azt tartják, hogy a megszállott gombavadászok még a saját édesanyjuknak sem árulják el féltve őrzött lelőhelyeiket.

    Az elmúlt évek áttörése, hogy rájöttek: a Tuber magnatum is termeszthető!

    A kalapos gombákkal szemben a szarvasgomba egy élő szervezetet, vagyis egy gazdanövényt keres, amellyel szimbiózisban élhet. Ez az úgynevezett mikorrhiza kapcsolat: a gombafonalak behálózzák a fa gyökérrendszerét, ezáltal a két növény kölcsönösen segíti egymást a tápanyaghoz jutásban. A franciák (némileg megirigyelve az olaszok trifla-egyeduralmát) régóta kísérleteznek mesterségesen mikorrhizált ültetvények telepítésével, amely ennek a szimbiózisnak a mesterséges létrehozását jelenti. 2020-ban világpremiernek számított, amikor a több éves kutatómunkának beérett a gyümölcse: egy ilyen ültetvényen termőre fordult a Tuber magnatum. Ezzel bebizonyosodott, ami addig csak spekuláció volt, hogy az isztriai szarvasgomba is termeszthető!

    Gyanús, hogy mindezzel az olaszok már régóta tisztában voltak, de minden, az isztriai szarvasgombával kapcsolatos kulisszatitkot majdhogynem nemzeti titokként kezelnek. Ezt Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke is alátámasztja, aki számos alkalommal vendégeskedett olasz gazdáknál tapasztalatszerzés céljából. Ő az, aki Magyarországon az elsők között vágott bele a Tuber magnatum termesztésébe, amelyhez nagy reményeket fűz.  „2020-ban telepítettem egy hektár „magnatumos erdőt”, de sajnos nem lehet tudni, hogy mikor fordul termőre. Ugyanazzal a módszerrel dolgozom, amivel a többi szarvasgombát termesztem. Velük bejött, úgyhogy nagy reményem van az isztriai változatban is” – mondja a szakember.

    Bízunk benne, hogy sikerül a kísérlet, az eredményekről biztosan hírt adunk majd.

    Hirdetés