8 érdekesség a mohácsi busójárásról, amit eddig nem biztos, hogy ismertél

A sokacok által űzött hagyományt ugyanis Poklada-nak nevezik. Ez szó szerinti fordításban az újjászületést, megújulást jelenti. A magyar elnevezésnek viszont semmi köze a télből tavaszba forduláshoz. A busójárás, mint elnevezés az 1920-1930-as évek eredménye, amikor felfigyeltek erre a szokásra, és egy Budapestről Mohácsra érkező újságíró leírta, amit látott. Beszámolója szerint ezek a busók (a helyi sokacok a beöltözötteket busónak hívták – a buše sokacul bozontosat jelent – a szerk.) járnak-kelnek a városban. Emiatt írta le azt, hogy busójárás. Hiszen ő azt látta, hogy egyik házról a másikra járkálnak a busók. A busójárás, mint szó, tehát egy újságírónak köszönhető

A busók ezzel bekenik az arcukat, hogy az inkognitót az álarc esetleges megemelésekor is megőrizzék, hisz az inkognitó a hagyomány legfontosabb eleme: ha a busó felfedi kilétét, a varázs megszűnik. Másik fontos elem a hamu. A tűz, amikor elég, akkor keletkezik a hamu. Ez a hamu jelképezi az újjászületést, valamint véd a betegségek ellen, sőt egykoron a mosásnál is használták, mint lúgosító. Házalások alkalmával a busók megszórják a ház sarkait hamuval, hogy távol tartsák a betegségeket a ház lakóitól.

A dokumentum alapján a Pécsi Püspökségről tettek látogatást Mohácson, ahol látták, micsoda ördögi maszkokat viselnek az emberek, és arra való hivatkozással, hogy ezek a rémisztő alakok pogány szokást éltetnek a városban, kérték a püspököt, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg ezt a szokást. Ez az első írásos dokumentum arról, hogy az 1700-as évek végén már komoly hagyománya volt a busójárásnak.

Ezt jelenleg is kutatják. Annyit viszont biztosan lehet tudni, hogy az 1526-os, vesztes mohácsi csata után a törökök uralma idején Mohács környéke elnéptelenedett. Az 1687-es győztes II. mohácsi csatát követően ezen területekre megindult a külföldi népek betelepítése, így érkeztek ide a sokacok is Észak-Boszniából, akik magukkal hozták ezen hagyomány alapjait. Így arra következtetnek, hogy ekkortájt indulhatott a busójárás.

A mohácsi busójárás attól egyedülálló, hogy ősi hagyományokra építve a busó (azaz a beöltözött) és a látogató interakcióba kerülnek, együtt űzik a telet. Emiatt a különleges kapcsolat miatt is választhatták meg a busójárást az UNESCO világörökségének.

Ebben az időben még az is előfordult, hogy amíg a busók egy csoportja a házalások alkalmával táncolt és mulatott egy általuk nem kedvelt házigazda szobájában, addig a többiek az udvart felszántották, és az ott talált szekeret darabjaira szedték, majd a háztetőn összeszerelték. A ház tulajdonosa ebből semmit nem észlelt, csupán a busók távozása után vette észre a károkat. Fizetség fejében visszahívta a csoportot, hogy állítsák vissza az eredeti állapotokat. Ma már nincs így, szigorú szabályokhoz kötik a busók
viselkedését is.

éppen ezért a Busójárási Kódex pontosan leírja, mibe öltözhet fel a busó, és hogyan viselkedhet. Még azt is megszabják, hogy mivel vonulhatnak a menetben. Újdonság, hogy 2023 óta nagyobb traktorok és egyéb járművek nem szerepelhetnek a rendezvényen, mert nem autentikusak.

Mintegy 10 évvel ezelőtt, egy átfogó felújítás következményeként leltek rá olyan busómaszkokra, amiket a Mohácsi-sziget öreg házaiba falaztak sok-sok évvel ezelőtt. A világ több pontján hasonló szokás volt ez a gonosz szellemek elűzésére. A mohácsi háztulajdonosok viszont ez idáig ezekről a szelleműző maszkokról nem tudtak. Jelenleg is keresik arra a választ, hogy mikor kerülhettek oda. Ugyanakkor várják továbbra is azon mohácsi tulajdonosok jelentkezését, akik egy házfelújítás alkalmával hasonló maszkokra bukkannának.