3 gyönyörű dunántúli vár, és rabul ejtő történetük

Csókakő vára a Győrt és Székesfehérvárt összekötő 81-es főútról is jól látszik: szinte hívogat a Vértes déli letörésének kis szirtjén álló, impozáns, gótikus épület. Nem véletlenül építették épp ide az erődítményt. A tatárjárás után azt a „Fehérvárra menő hadi utat” felügyelték innen, amelyet híres nyelvemlékünk, a tihanyi apátság alapítólevele is megemlít. A vár a 13-14. században a Csák nemzetség tulajdona volt, majd többször is gazdát cserélt. Egy évvel Székesfehérvár eleste után került a törökök kezére, és egy ideig Fehérvár egyik előretolt megfigyelőhelyeként működött. Az 1700-as évektől viszont nem vett részt katonai cselekményekben, falai lassanként összedőltek, köveit elhordták. Az 1990-es évekre végveszélybe került az épület, de az 1995-ben megalakult Csókakői Várbarátok Társasága hozzáfogott a megmentéséhez. A munkálatok és a régészeti feltárások a mai napig tartanak. 2014-re újjáépült az alsóvár kaputornya a felvonóhíddal és a kapuszárnyakkal – a rekonstruált kapuszerkezet ritkaságnak számít az országban. Megújult a délnyugati várfalszakasz a pártázattal és a fa gyilokjáró folyosóval, valamint a félig sziklába ágyazott várkápolna is. Érdemes vállalni a meredek kaptatót a várhegy aljából felfelé, hiszen az újjáépített és még helyreállításra váró épületrészek is több órára elegendő néznivalót tartogatnak. A meredek sziklákra épült várból hihetetlen kilátás nyílik szinte a fél Dunántúlra, a móri szőlőktől a Keleti-Bakonyig.

Bár a székesfehérvári Öreghegy városrészben, a Mária-völgyben álló vár első látásra évszázados emléknek tűnik, mégis alig egyetlen századot kell visszamennünk az időben a keletkezéséig. 1912-t írtak, amikor Bory Jenő szobrászművész és építészmérnök megvette a telket, majd az I. világháború után, amikor szobrászművészként kapott megrendelései fedezni tudták az építkezést, megkezdte a szerelem és a művészet emlékművének tartott vár építését. A művész 40 éven át, a saját kezével építette a fantázia ihlette vár falait, tornyait. Főként betonnal dolgozott, így alakult ki a soktornyú épület, amely ma leginkább egy építészeti formákat és méreteket öltő szobrászait műalkotás.  

Már az alaprajz is szimbolikus, az épület két eszmei centruma a művész feleségének, Komócsin Ilonának szentelt hitvesi szeretet kápolnája, valamint a műterem. A falak között festmények, szobrok százai, üvegfestmények és díszkutak találhatók. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség várja a látogatókat, valamint a híres, százoszlopos udvar, amelynek körbefutó folyosóján a magyar történelem nagy alakjainak szobrai sorakoznak.

A vadregényes Lővérekben, az erdőben áll az az épület, amelyet a soproniak Bagolyvár, Bolondvár és Taródi-vár néven is emlegetnek. Tulajdonosa és építőmestere, az idősebb Taródi István élete álmát valósította meg, amikor az 1951-ben vásárolt telken 1959-től 50 éven át a saját kezével építette a középkori lovagvárak mintájára tervezett épületet. A mester a tervezés és kivitelezés minden pillanatát igyekezett megörökíteni könyvben és fényképeken. Azt is tudjuk, hogy a legnagyobb hatást a Salgótarján melletti Somoskő vára gyakorolta rá, erre hasonlít a saját vára is a legjobban. A várba a három méter mély vizesárok feletti felvonóhíd vezet. A több mint 4000 négyzetméter alapterületű épületben lakórészeket is kialakított a tulajdonos. A rejtett csigalépcsőn át megközelíthető ötrészes toronyból gyönyörű kilátás nyílik a környékre. Az épületben megrendezett kiállításon Sopron történetével ismerkedhetünk meg. Vannak, akik talán még emlékeznek az 1985-ben forgatott Fantasztikus nagynéni című filmre, amelynek kulisszáit szintén a Taródi-vár adta.