Őszi feltöltődés a tanúhegyek lábánál: 5 kihagyhatatlan programmal vár a Káli-medence

A szorosan vett Káli-medencét Köveskál, Kővágóörs, Kékkút, Mindszentkálla, Szentbékkálla és Salföld települései alkotják, de a kicsit tágabban értelmezett környéket is érdemes felfedezni, amikor idelátogatunk. Van, aki azt mondja, hogy a hely varázsa annak köszönhető, hogy a Káli-medence titokzatos energiavonalak találkozásában fekszik, mások szerint viszont egyszerűen csak a nyugalom, a különleges természeti környezet, és persze az itt élő emberek kedvessége a titok. Akárkinek is legyen igaza, annyi bizonyos, hogy aki akár csak egyetlen napra is ellátogat a Káli-medencébe, az máskor is vissza fog térni. De vajon milyen programlehetőségek várnak ezen a csodás helyen?

Az aktív utazások szerelmesei csodákra lelhetnek itt. Kerékpáron különösen nagy élmény felfedezni a mesebeli falvakat, ráadásul kisebb emelkedők és lejtők kivételével nem kell számottevő szintkülönbségre számítani – az egyetlen kivétel ez alól a Hegyestű meredek emelkedője. Útközben érdemes megállni Kékkúton a Theodora-forrásnál, ahol azzal a kékkúti ásványvízzel frissülhetünk fel, amely egykor állítólag Teodóra bizánci császárné kedvenc itala volt. A mézeskalács-házak között érdemes betérni a helyi éttermekbe, borozókba, ahol gasztronómiai élmények, finom falatok, nemes borok várnak.

Aki viszont a kerékpár helyett inkább a lovak nyergében érzi jól magát, annak Salföld, és az itt található Természetvédelmi Major lesz a kedvenc úti célja. Az őshonos magyar állatfajták (például a rackajuh, a szürkemarha vagy a mangalica) bemutatása mellett a majorban találunk fűszer- és gyógynövénykertet, állatsimogatót és lovaglási, sétakocsikázási lehetőséget is. 

Kékkútról a Theodora-Kékkő tanösvényen elindulva akár gyalog is felfedezhetjük a környéket – ez az útvonal az egész Káli-medencén végigvezet. Érdemes megállni a Kővágóörs melletti Kornyi-tónál, ahol az őszi természet csodálatos színei mellett egy ember alkotta műemlék is vár. A domb tetejéről 2-3 méteres, emberszerű figurák figyelik a Káli-medencét: Veszprémi Imre acélból és mészkőből készült Emberi komédia elnevezésű szoborcsoportjának tagjai ezek a különös őrszemek.

A bájos Szentbékkálla községből sétálhatunk fel a Káli-medence egyik kedvelt kirándulóhelyéhez a szentbékkállai Kőtengerhez. A Pannon-tengerben lerakódott homokból képződött kövek látványos homokkő-alakzatot öltenek. Ezek között sétálhatunk egyet, de fel is mászhatunk rájuk. A kőtenger központjában fekvő hatalmas ingókövet, a Kelemen-követ pedig akár meg is hintáztathatjuk. A hatalmas ingókő legfelső kőpadja csak 3 ponton támaszkodik az alatta fekvőkre, így néhány ember testsúlya már képes lehet kicsit kibillenteni. Az Országos Kéktúra útvonala, és a Theodora-Kékkő tanösvény egyaránt erre vezet.

Zánka és Monoszló között található a földöntúli külsejű Hegyestű Geológiai Bemutatóhely, amelynek különlegessége, hogy ide látogatva gyakorlatilag egy leomlott vulkán belsejében sétálhatunk. Nemcsak a látványos bazaltoszlopokat érdemes megnézni, hanem a kiállítást és a szabadtéri kőtárat is. Érdemes felsétálni a csúcsra, mert innen az egész Káli-medencét beláthatjuk, méghozzá a környező hegyekkel együtt. 

A Káli-medence falvainak környékén számos középkori templomromot is találunk – érdemes több települést is érintő templomtúrát tenni a környéken. Érinthetjük például a salföldi pálos kolostor romjait- amely a leírások szerint a török hódításnak eshetett áldozatul -, a Kővágóörs határában fekvő, 12. századi ecséri templomromot, vagy Dörgicsét, ahol három 12-13. századi templom romjait is megtaláljuk. Szentbékkállát pedig nemcsak a Kőtenger miatt érdemes felkeresni, hanem a velétei palotarom miatt is, amely a 14. században valószínűleg a veszprémi püspök palotája, más források szerint pedig III. Endre király feleségének vadászkastélya lehetett.