Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Zsidó örökség Debrecen

0:00
0:00

Méhész Zsuzsa

    A vidéki zsidóság nyomait kutatni egyszerre hálás és hálátlan feladat. Hálás, mert menet közben lépten-nyomon értékekre, várostörténeti és kultúrtörténeti érdekességekre bukkanunk, mely közelebb visz minket egy-egy hely alaposabb megismeréséhez. És hálátlan, mert a mozaikdarabkák egymás mellé illesztés közben mindennél világosabban látszik, hogyan és mikor fogyatkoztak meg vagy számolódtak fel a polgári-művészi világ zsidó vonatkozású elemei, hogyan halványultak el vagy oldódtak fel az egykor meghatározó, zsidó kultúrához kapcsolódó emlékek.
    A vidéki zsidóság nyomait kutatni egyszerre hálás és hálátlan feladat. Hálás, mert menet közben lépten-nyomon értékekre, várostörténeti és kultúrtörténeti érdekességekre bukkanunk, mely közelebb visz minket egy-egy hely alaposabb megismeréséhez. És hálátlan, mert a mozaikdarabkák egymás mellé illesztés közben mindennél világosabban látszik, hogyan és mikor fogyatkoztak meg vagy számolódtak fel a polgári-művészi világ zsidó vonatkozású elemei, hogyan halványultak el vagy oldódtak fel az egykor meghatározó, zsidó kultúrához kapcsolódó emlékek.

    Támúz hava

    A zsidó naptár szerinti támúz hónaphoz nem csak az egykori aranyborjú bűne köthető: 1944-ben támúz 10-én, vagyis június 24-én indult el Debrecenből az első zsidó csoport egy olyan útra, melyből nagyon kevesen tértek vissza. A város akkor 12 000 zsidó származású lakost számlált, közülük hatezren váltak túlélőkké, közülük mintegy háromezren maradtak Debrecenben. A vidéki zsidóság sorsa megpecsételődött – a megmaradottak közül sokan elköltöztek Izraelbe, az Egyesült Államokba vagy Budapestre. Bár a hitközség kevesebb, mint tizedannyian tagot számlál, mint a háború előtt, ennek ellenére máig Debrecen a vidéki zsidóság legnagyobb létszámú központja, ahol a hagyományokat példásan őrzik.

    Tanuljunk a múltból, hogy megvédjük a jövőt

    A budapesti zsidónegyed fogalommá vált: népszerűségét annak is köszönheti, hogy a vallási-kulturális emlékek mellett igazi turistamágnessé nőtte ki magát: divatos éttermekkel, szórakozóhelyekkel, designer üzletekkel, hétvégente kézművespiaccal a fiatal korosztályt megszólító programokkal. Debrecenben is fontos úti céllá válhatnak a zsidó örökség emlékhelyei, látnivalói. A zsinagógák látogathatóak, a hitközség nem csak a hagyományokat kívánja bemutatni a vendégeknek, de kulturális és ismeretterjesztő, illetve oktatási programokat is szervez. Az első zsidó család az ezernyolcszázas évek közepén választotta otthonául Debrecent. A közösség létszáma gyorsan növekedni kezdett, ezzel párhuzamosan zsinagógák, zsidó iskolák, szociális intézmények létesültek a városban. Mára az egykori épített örökségből sok dolog elveszett, de a két zsinagóga és több, a valláshoz és az egykori zsidó hétköznapokhoz kapcsolódó épület megújult és nyitva áll a látogatók előtt.

    Zsinagógák

    A felújított Orthodox Zsinagóga története 1893 augusztusában kezdődött. Ekkor kezdték meg Debrecen történeti városközpontjának közvetlen közelében az építését, mely legendásan gyorsan haladt – nagy lehetett a szándék és az akarat a létrehozására. Egy hónap sem telt el az első kapavágástól, és már álltak a falai. Az orthodox közösség tagjai az ősszel esedékes ünnepeket már méltó módon ülhette meg. A Pásti utcai épület pincéjében a rituális fürdő, azaz mikve kapott helyet, az udvarán sajchet dolgozott: a kóser mészárszék és hentesüzlet megfelelt a vallási előírásoknak. Az épületet nem kímélte a háború: megrongálódott. Bár a helyi közösség igyekezett a további állagromlást megakadályozni, a teljes felújításhoz szükséges összeget sokáig nem sikerült előteremteni. Ebben a formájában is sokáig működött. 2001-ben a legfontosabb, az épület megóvásához szükséges javítások történtek meg, majd tíz éve kezdődött a zsinagóga teljes megújulása, restaurálása, hogy 2015-ben újra eredeti szépségében nyithasson meg. A Pásti utcai zsinagóga nem csak a vallás gyakorlásának tere, hanem turisztikai látványosság is, ahol kiállítások, rendezvények, koncertek is helyet kapnak időről időre. A galérián található állandó kiállítás a debreceni zsidósághoz köthető családi emlékeket, vallási vonatkozású tárgyakat mutat be. A Kápolnás utcai zsinagóga a fiatalabb: 1910 őszén avatták fel. Míg az orthodox imateret debreceni, a Kápolnás utcait budapesti műépítészek tervezték, helyi építőmesterek bevonásával. 1944-ig a debreceni Zsidó Gimnáziumhoz tartozott.Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 2000-ben mindkét zsinagógát műemlékké nyilvánította.

    Utazás a zsidó örökségbe Észak-Alföldön

    Debrecen zsidó öröksége akár egy komolyabb zarándokút részeként is bejárható. A zarándokút a nagykállói csodarabbi síremlékétől indulva Debrecen városias hitközségébe, a modern kulturális központként is működő zsidó negyedbe visz. Aki ehhez illő szállást keres, a hitközség székházában található zarándokszálláson is foglalhat szobát. A szálláshelyen megtartják az ünnepeket és a szombat tilalmát, így az érkezés és távozás időpontját ennek megfelelően szükséges megválasztani. A Debreceni Zsidó Hitközség Bajcsy-Zsilinszky utcai székházának földszintjén kialakított, interaktív Rabbiszoba újabb bepillantást nyújt a zsidóság életébe. A szoba századelős berendezése a korábbi rabbik és a hitközség tagjainak hagyatékaiból adódtak össze, a második világháború előtti zsidó polgári otthon tipikus képét mutatják.