Helyszín címkék:
5+1 ikonikus épület Szegeden egykor és ma – fotókkal!
Forrás: sajtóközlemény
1. Szegedi dóm – 1947-ben és ma
A szegedi dóm nemcsak a város ikonikus jelképe, hanem egyben hazánk egyik legnagyobb bazilikája is, amely Schulek Frigyes, a 19. század egyik kiemelkedő építészének nevéhez fűződik. Története az 1879-es nagy árvízig vezethető vissza: a városvezetés ekkor fogadta meg, hogy a romba dőlt település újjáépítésekor egy minden korábbinál impozánsabb templomot emelnek. Ebből ered a hivatalos elnevezés is, a Fogadalmi Templom. A dóm valóban lenyűgöző méretekkel büszkélkedhet: tornyai 91, kupolája 54 méteres, a belső térben pedig a padlótól 33 méterre van a mennyezet. Szegedi látogatáskor kihagyhatatlan látnivaló!
Fotók: Fortepan/Kozma János; Visit Hungary
2. Hősök kapuja – 1940-ben és ma
A szegedi Hősök kapuja az I. világháborúban elesett 12 ezer szegedi katonának állít emléket. A kapu mennyezetét Aba-Novák Vilmos monumentális freskói díszítik. Az emlékművet 1937. májusában adták át, ám politikai döntés következtében alig egy évtizeddel később vastag vakolattal fedték le, így csaknem ötven évig rejtve maradt a nyilvánosság elől. Ez idő alatt a festmények jelentős része megsemmisült. A rendszerváltás utáni helyreállítás során a freskók mintegy 60-70 százalékát újra kellett festeni. A kapu jelenlegi formáját 2001-ben nyerte el, azóta ismét látogatható az Aradi vértanúk terén.
Fotók: Fortepan/Gyöngyi; Visit Hungary
3. Szegedi Tudományegyetem – 1900-ban és ma
A Szegedi Tudományegyetem története egészen Báthory István erdélyi fejedelem uralkodásáig nyúlik vissza, ugyanis ez idő alatt adták ki a kolozsvári egyetem alapító levelét, amely a szegedi universitas alapját képezi. Az intézmény az évek során folyamatos fejlődésen ment keresztül, mára pedig már világhírű egyetemi rangsorokon szerepel előkelő helyen. Szent-Györgyi Albert itt nyerte ki elsőként a világon a C-vitamint a szegedi paprikából. Az első Nobel-díjas magyar nő, Karikó Katalin is a Szegedi Tudományegyetemen tanult és szerzett egyetemi doktori címet.
Fotók: Fortepan/Fődi Gábor; Visit Hungary
4. Móra Ferenc Múzeum – 1947-ben és ma
A Móra Ferenc Múzeum Szeged egyik legfontosabb kulturális intézménye, amely a városon túl a régió életében is meghatározó szerepet tölt be. Látogatói különleges természettudományi és néprajzi kiállításokon vehetnek részt, több tárlata országos viszonylatban is páratlan. Az épület, amely timpanonos-oszlopsoros homlokzattal bír, már önmagában is látványos. 1896-os megnyitásakor még Közművelődési Palotának nevezték. A múzeum 1951-ben vette fel Móra Ferenc nevét, aki hosszú éveken át igazgatta a múzeumot.
Fotók: Fortepan/Kozma János; Visit Hungary
5. A szegedi víztorony – 1940-ben és ma
A Szent István téren magasodó, 46 méteres szegedi víztorony hazánk első vasbetonból készült víztornya. Az 1904-ben, Zielinski Szilárd tervei alapján megépült építmény a szecesszió geometrikus stílusjegyeit viseli magán. 2003 óta egyedi ipartörténeti műemlékként tartják számon. A helyiek által csak Öreg hölgynek becézett torony mára Szeged egyik ikonikus látványossága lett. A körülötte elhelyezkedő rendezett park kellemes pihenőhely, ahol érdemes megállni vagy egy hosszabb sétát tenni, ha a városban jár az ember.
Fotók: Fortepan/Kiss Zsuzsanna; Visit Hungary
1: Fekete ház – 1961-ben és ma
A Fekete ház a Móra Ferenc Múzeum egyik kiállítóhelyeként működik, és különleges helyet foglal el Szeged városképében. Egyedi megjelenését saroktornya és építészeti stílusa adja, amely Gerster Károly tervei alapján valósult meg 1857-ben. Az épület nevét egykori sötétszürke, csaknem fekete vakolatáról kapta. Külön érdekessége a kereszteződés, ahol található: Szegeden ez az egyetlen olyan csomópont, amelynek mind a négy sarkán 19. század közepén emelt épület áll. Ezek nemcsak átvészelték az 1879-es nagy árvíz pusztítását, de ma is műemléki védettség alatt állnak.
Fotók: Fortepan/Mészáros Zoltán; Visit Hungary
