Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Kultúra

Időutazás 1552-be Hagyományőrző vitézek az Egri Várban

  • Bóday Csilla
    Az egykor volt török kori végvári hagyományok felélesztését tűzte ki célul az Egri Vitézlő Oskola. A vitézek parancsnoka, Csillag Tamás mesél a hivatásáról és a törököket megállító végvár fejlődéséről.
    Az egykor volt török kori végvári hagyományok felélesztését tűzte ki célul az Egri Vitézlő Oskola. A vitézek parancsnoka, Csillag Tamás mesél a hivatásáról és a törököket megállító végvár fejlődéséről.

    Milyen technikai háttér áll rendelkezésre, hogy az animátorok hűen tudják közvetíteni a várba látogatók felé a történelmi eseményeket?

     

    Egy pályázati támogatásnak köszönhetően elkészült az egri vár 3D-s számítógépes rekonstrukciója. A virtuális modell a vár három jelentős építési periódusát (1500, 1552 és 1596) is magába foglalta, és összegezte az eddigi kutatási eredményeket. Sőt, a munka során is születtek új, váratlan felfedezések. A legjelentősebb minden bizonnyal a Domokos György történész által, a bécsi Kriegsarchive-ban talált, 1706-ban készült ábrázolások voltak. A Zinzendorf rajzokon a vár több bástyája is látható, különlegesen érdekes részletekkel szolgálva azóta már elpusztult védművekről és középkori épületekről. Fantasztikus élmény volt az elsők között látni az évszázadok óta porosodó ábrázolásokat! Mintha egy időgépből tekinthettünk volna vissza a múltba – ez akár a mottónk is lehetne. A kezdetektől az motivál minket, hogy minél alaposabban megismerhessünk egy letűnt kort - különös tekintettel az egri vár hadi népére, és hogy mindezt bemutathassuk az érdeklődőknek. Ezt a feladatot teljesíti ki a 3D-s rekonstrukció.

     

    Az Egri Csillagok című regényből tudjuk, hogyan lett a gazdálkodó, kereskedő Dobó Istvánból egri várkapitány. Hogyan vált egy pályaelhagyó informatikusból hagyományőrző egyesületi vezető?

     

    Jómagam két évvel az 1996-os alapítás után csatlakoztam az egyesülethez, és 2001 óta vagyok a csapat vezetője. Kicsit valóban elkanyarodtam az eredeti szakmámtól. 2009-ben alapítottam az Egri Históriás Nonprofit Kft.-t, melynek célja hagyományőrző programok rendszeres szervezése volt. Nagy sikerélmény volt elérni, hogy az év minden napján hagyományőrző vitézek fogadják az egri várba érkező vendégeket. Munkatársaink (az úgynevezett interpretátorok) évente közel százezer látogatót vezetnek körbe a várban, beavatva őket a múlt titkaiba. Tevékenységünket tiszteletadásnak szánjuk elődeink önfeláldozó kitartása és hősiessége előtt, amire méltán büszkék lehetünk mi, hagyományőrzők, és az egri „utódok” is.

     

    Mit nyújt a Vitézlő Oskola a várba látogatónak?

     

    Aki belép a várkapun, az a virtuális világ és a valóság ötvözetével találja szembe magát A digitális technológiának köszönhetően a mai hagyományőrzők bekerültek a virtuális várba, és várvédő vitézként töltik meg élettel a számítógépes kulisszákat. Az egyesület több mint két évtizedes munkája, hogy a mai egri várba látogatók évszázadokat repülhetnek vissza az időben. Modern virtuális térben, korabeli vitézek sürgölődnek és élik mindenapi életüket, néha csatáznak, amit a látogató úgy élhet meg, mintha belecsöppent volna Gárdonyi Géza regényébe.

    Az év legnagyobb rendezvénye a Végvári Vigasság. Milyen szerepet tölt be ez a hétvége az Oskola életében?

     

    Valójában egész éves munkánk kiteljesedése az a nyárvégi három nap. Ott bemutathatjuk azt a repertoárt, amit az elmúlt két évtized alatt összeraktunk tudásban, eszközökben. Olyankor az oskola minden tagja szerephez jut, kortól, nemtől függetlenül, mivel nem csak a csatákban, hanem a vár életének minden mozzanatának bemutatásában részt kell és lehet venni. Ami pedig még különlegesebbé teszi a játékot, az az, hogy az eseményre rendszerint más nemzetek hagyományőrzői is érkeznek, elhozva saját kultúrájukat, fegyvereiket, különleges hadi öltözékeiket, és így együtt közvetíthetjük a nézőközönség felé azt a katonai szolidaritást és összetartást, amiben hiszünk.