Az egykori „Égett Város”, azaz Győr vára

A kelta időkben jött létre az akkor Arrabonának nevezett első település Győr térségében. A mai Püspökvár területe egyházi központként üzemelt, ennek egy csekély része volt a Győri vár. A korabeli erőd a mai Káptalandombon épült meg, ami a Duna-Rába összefolyásánál található kiemelkedően szép természeti terület. A vár alapjait római építések nyomának vélik, a menekülő-folyosó, illetve a mellette található keresztboltozatos helyiség nagyjából a XIV. századra tehető. Az avarok gyűrű formájú földsáncait mély árokkal vették körül. A mohácsi vész után persze folyamatosan erősítették a várvédelmet, mígnem Lamberg Kristóf győri városparancsnok a török csapatok előtt felgyújtotta a várat, hogy a támadók csupán füstölgő romokat találjanak. A törökök innentől kezdve „égett városnak”, „Janik Kala”-nak nevezték Győrt. A legnagyobb átalakítás 1561–1575 között, az itáliai Pietro Ferrabosco tervei alapján történt. Az olasz reneszánsz festő, építész és hadmérnök a dunai régióban, II . Károly főherceg udvarában tevékenykedett. Öt évig Milánóban tanult építészetet, majd 1542-től mintegy négy évtizeden át a Habsburg-ház szolgálatában állt. Ausztriában és Magyarországon számos reneszánsz épületet alkotott, Ferrabosco keze nyomát viseli többek között Komárom és Eger vára is. A győri várat 1594. szeptember 29-én elfoglalták a törökök. Négy év múlva, 1598. március 28-án azonban ismét magyar kézre került, de a püspökök csak a 18. század közepén költözhettek vissza székhelyükre. Zichy Ferenc püspök bővíttette ki az épületet és kapta meg mai formáját, de a végső felújítás 1984-ben fejeződött be. A restaurációs munkák alatt még találtak középkori részleteket, a vár tornya így feltárásra került és teljes felújítást kapott. A város híres vértanú püspökének, Apor Vilmosnak állítottak emléket a várudvaron elhelyezett szoborral és a pincehelyiségben kialakított tárlaton. Ebben a pincében nőket és gyermekeket bújtatott a püspök, 1945-ben itt halt vértanúhalált.

Nem sok város büszkélkedhet olyan természeti adottságokkal, mint Győr: ahogy a városban a Rába a Dunával összefolyik, a különleges találkozásnál érdemes tenni egy kellemes sétát, s így a parton végighaladva eljutunk a várkerülethez. Az erőd alapjaiban római építések nyomait találták meg, ezek feltárása különleges látványt nyújt. A vártorony keleti sarkához illesztett, Dóczy Orbán püspök által 1481-86-ban gótikus stílusban építtetett kápolna az emeletes várkápolnák egy ritka példánya. Akár a vártoronyban, akár a Toronykilátóban állunk, az egész várost kémlelhetjük. A belvárosban a Mosoni-Duna partján láthatóak még a Duna kapu falai, ha tovább sétálunk akkor az egykori Vérbástyát találjuk. A bástyarendszer falainak maradványait a Dunakapu tér belső szélén találjuk a Bástya utcánál. A belváros falain lévő emléktáblák jelzik, hogy mely várfalak és bástyák voltak ott fellelhetők: például a Vérbástya, a Tűztorony és a Füles-Bástya (Újvilág-Bástya). A sétálóutca közepén piros téglák jelzik az egykori Fehérvári-Kapu helyét. A Bécsi-Kapu tér közelében pedig a kazamata egy részében lévő kőtárt nézhetjük meg. Érdekességképpen térjünk be a kőtár melletti teázóba – azt láthatjuk, hogy ott mintha folytatódna a boltív, mely a kazamatákban indul.