A győri Káptalandomb épített öröksége

A Szent István által alapított győri püspökség legjelentősebb temploma a XI. században épült, román stílusban, a város legősibb részén, a Rába és a Mosoni-Duna összefolyásánál fekvő Káptalandombon. Az eredeti épületből ma már sajnos nem sokat láthatunk, a gyakori tűzvészeken kívül a tatárjárás is olyan pusztító hatással volt rá, hogy teljesen újjá kellett építeni. II. János Pál pápa 1996-os látogatása során basilica minor, azaz kisbazilika rangra emelte a székesegyházat, mely három fontos szakrális emléknek is otthont nyújt. Északi mellékhajójának oltárán található a Könnyező Szűz Mária-kegykép, mely a XVII. század közepén Írországból került hozzánk, s melynek a város egyik legendájának születését köszönhetjük.

A Lovagkirály hermája, mely a felújítási munkálatok miatt jelenleg a Szent László Látogatóközpont különtermében tekinthető meg. A Héderváry kápolnában található Boldog Apor Vilmos vértanú püspök síremléke, mely modern kori búcsújáró helynek számít a hívek között.

A székesegyházból tulajdonképpen csak a templom apszisa maradt fenn a tatárjárás kori tűzvészek után. A román stílust a gótikus váltotta fel, az újjáépítés folytán felmagasított szentélyt és altemplomot kapott. A XV. században építették meg a Héderváry János kápolnát, ami eredetileg a Szent László-herma őrzőhelye is. Bonfinius, Mátyás király udvari történésze a gótikus stílusú, kéttornyú templomot „rendkívül fényes székesegyházként” említi. A török idők alatt katonai raktárként, majd erődként működő katedrálist később is több kár érte. Egyik tornya ledőlt, a másikat egy villám pusztította el. Volt idő, hogy az északi hajót ágyúállásként, a sekrestyét és a Héderváry-kápolnát lőszerraktárként használták, a maradék helyet pedig lovak foglalták el és istállóként üzemelt.

Nagy feladat volt Giovanni Battista Rava olasz építésznek a romokban heverő székesegyházat újjáépíteni. A XVII. század végére, több évtizedes építkezést követően készült el teljesen a most már barokk stílusú templom, amit copf stílusú tornyok szegélyeznek, amiket ma is láthatunk. Az oltárok, freskók és a végleges templombelső az 1780-as évek végére készült el.

A kegykép az Altató Mária vagy Örvendetes Mária képtípusba tartozik. Az 1640 körül készült Abraham van Merlen rézmetszete alapján valószínűsíthetően egy írországi festő remeke. Az alvó gyermekéért imádkozó Mária és a Gyermek takarójának virágmotívumai az Énekek énekére utalhat. 1997. március 17-én a Szűzanya kegyképe vérrel könnyezésének 300. évfordulója alkalmából Gilberto Agustino bíboros, pápai legátus ünnepi szentmisét mutatott be az egész magyar püspöki kar jelenlétében a templomban. Pár éve restaurálták a Könnyező Szűzanya oltárt is.

Győr ikonikus épülete a székesegyházzal szemben álló Püspökvár, mely a XVIII. század óta a mindenkori püspök székhelye és lakóhelye. A Püspökvár magja a négyemeletes lakótorony, amely két emelet magasságig hasáb alakú, robusztus építmény. Felső része barokk, délről gótikus kápolna épült hozzá, melynek a nyolcszög három oldalával záródó apszisa látható. A keskeny lépcsőn, ha megindulunk felfelé, egyszer csak egy kicsi helyiségbe, pihenőbe érkezünk. Innen kémlelte az őrszem egykor a Duna partját. A négyszög alakú csonka torony emeletein egyházi méltóságok címereit láthatjuk. A palota termeiben megtekinthető az a trónszék is, melyet II. János Pál pápa 1996-os látogatása során használt. A téli lakosztályban értékes barokk bútorokat láthatunk. A nyári lakosztály az északi szárnyban helyezkedik el, empire és biedermeier bútorzattal van berendezve. Intarziás aranyozott, gazdagon díszített berendezése megkapóan szép.