Tujázás Debrecenben: gasztro-túra a belvárosban

Az egyes villamosról a nagytemplomi megállónál leszállva, szerezzük be reggeli kávénkat ebben az újhullámos kávézóban. Vegyünk magunkhoz egy kacsamájas-hagymalekváros bucit, vagy egy pácolt és füstölt tarjás bagelt is. A quiche ugyanúgy itt kel és sül, mint a croissant, az égetett tésztás-pralinékrémes híres Paris-Brest, valamint a klasszikus vonalú házikrémes. A tulajdonos Tóth Gábor ambiciózus fiatalember. Járt a bécsi közgázra, tanult jazzdobosnak Angliában, de volt közben pizzafutár is. Gyerekkori élménye a Meinl üzlet darálójának illatáról (van is egy sárga gép a gyűjteményben) addig kísértette, míg előbb autodidakta módon, majd kurzusokkal beszippantotta a kávé és a pörkölés világa.

Az Ikon a helyi vendéglátás egyik zászlóshajója. Környékbeli farmokról, piacról származó alapanyagok, hagyományos receptúrák, merész ötletek, fine bistro megfogalmazásban: itt jól megfér egy tányéron a malacpofa a Szent Jakab kagylóval és a puliszkával, ahogyan a pacal az aiolival, vagy az ördöghal a lecsóval. A déli menü a teraszon mindig különleges meglepetés.

Az egyik legjobb hangulatú DiVino az országban, mely egy egész debreceni generációt nevelt rá az igényes borozás és bulizás összhangjára.

A lelkes, mindig jelenlévő házaspár-tulajdonos nem csak a vegán ételek, hanem a csúcsgasztronómia iránt is elkötelezett. Meg fogunk lepődni, milyen kreatív konyha és gazdag ízvilág tud kikerekedni állati fehérjék nélkül is, a télikertre emlékeztető beltéri zöldlugas alatt. A levantei konyhát alapul véve, isteni falafel és hummusz készül a Kis Padlizsánban, és nagy kedvenc a sült répa is, kesudiós szósszal és spenótós krumplipürével.

Kifinomult mediterrán fogások, különös tekintettel a halakra, rákokra, kagylókra, bébipolipra és a faszenes kemencében sült házikenyérre, pizzákra és pastákra. Mindezt egy szélvédett, árnyékolt teraszon is elfogyaszthatjuk, nyitott szemmel a Nagytemplomra, becsukottal a Tirrén-tengerre fókuszálva. A tengeri herkentyűs étlap mindent visz, a zuppa di mare és a kagylómixes tál a vendégek kedvence a Nonna Rosában. 

Csak egy lépés a főtértől a Délibáb Ételbár, ez a retro szentély, ahol a milánói makaróni receptje 1988 óta változatlan. A titkos szósz – sokan próbálták meg otthon rekonstruálni, sikertelenül –, melyről tudnivaló, hogy húst nem is, maximum pörköltszaftot tartalmaz, még jobban működik melegszendvics változatban, szabályos rajongótábora is van.

Átkelve a Piac utcán egy újabb időkapszulába futhatunk. A belcsín 1957 óta nem sokat változott, és azóta is a lokális irodalmár és képzőművész világ kedvenc koccintóhelye maradt az Egri Borozó. Kimért borok, időszaki kiállítások, pincelíra rendezvények és legfőképp a pénteki slambucfőzés fokozzák a hangulatot. Ezenkívül házi sültkolbász, ebből készült zsíroskenyér, forraltbor és eredeti debreceni mindig kapható.

Debrecenben 1986. augusztus 20-án kezdődött a rendszerváltás. Majd negyven év után ugyanis ekkor nyílt meg a város első magánétterme, a „Serpince a Flaskához”. 

Stabil személyzettel és étlappal (mely időközben kiegészült a régió ízeivel és alapanyagaival, például mangalicával, puliszkagombóccal és juhkefírrel) ma is üzemel a Flaska, csárdajelleggel, pincehangulattal.