Helyszín címkék:
Az aranyló nedű, amelyet füst, szél és tölgyfa formál: a magyar whisky nyomában
Szabó Sára
„Uisge beatha”, az élet vize
A whisky története több száz évre nyúlik vissza, és a gyökerei leginkább Skóciához és Írországhoz köthetők. Az első írásos emlékek a 12. századból származnak, amikor a szerzetesek elkezdték készíteni az élet vizét, vagyis az „uisge beatha”-t. Innen ered a whisky neve is. A skót és ír változatok közötti különbségek éppúgy a történelem során alakultak ki, mint ahogyan a whisky világhódító útjára indult. Az amerikai bourbon és a japán whisky például a helyi ízlések és alapanyagok mentén nyerték el mai formájukat, miközben hűek maradtak az eredeti mesterséghez.
Érdekesség, hogy a whisky a 18. században egy időre a törvényen kívüli italok sorába került Skóciában, mivel a brit kormány magas adókat vetett ki a szeszfőzdékre.
Ennek eredményeként a skót hegyekben több ezer illegális lepárló működött, amelyeket gyakran éjszaka üzemeltettek, innen ered a „moonshine” (holdfény) kifejezés is.
Egy másik érdekesség, hogy az amerikai bourbon whisky története szorosan összefonódik az amerikai függetlenségi háború utáni időszakkal, amikor a skót és ír bevándorlók Kentucky állam környékén telepedtek le, és elkezdték kukoricából készíteni az italt, amely az ottani éghajlaton jobban termett.
Így készül az aranyló nedű: műhelytitkok profiktól
A whisky elkészítése valódi művészet, amely az alapanyagok és a technológia aprólékos összehangolásán alapul. Az ital készítéséhez általában árpát, búzát, kukoricát vagy rozst használnak, amelyeket először csíráztatnak, majd szárítanak, az úgynevezett malátázás során. Ezt követi a lepárlás, amelyet hagyományosan rézüstökben végeznek, hogy a párlat tiszta és karakteres legyen. A folyamat csúcspontja azonban az érlelés, amely során a whisky tölgyfahordókban nyeri el végleges ízvilágát. A hordók típusa, a fa eredete és még az éghajlati tényezők is befolyásolják a végeredményt. Ez utóbbi kapcsán ismeretes fogalom az „angel’s share,” vagyis az angyalok jussa, amely az érlelés évei alatt a hordókban tárolt whisky elpárolgott részére utal. Évente körülbelül 2-3% whisky tűnik el így a hordóból, és bár ez veszteséget jelent, az érlelési folyamat fontos része, amely hozzájárul a whisky végső karakteréhez.
Mészáros-Komáromy Dénes, a Tokaj-hegyaljai Seven Hills Distillery tulajdonosa szerint az „angel’s share” miatt is rendkívül fontos a megfelelő klíma megválasztása. „Ebből a szempontból Tokaj-Hegyalja az egyik legideálisabb választás az országban prémium párlatok készítésére, hiszen az itteni klíma miatt minimalizálhatjuk az érlelési veszteséget.”
Szerintem egy párlat attól lesz prémium, hogy a technológiai finomhangoláson túl tetten érhető a lokalitás is. Mi magyar malátát használunk, ami a Boortmalt dunaújvárosi üzemében készül, melyet organikus aszútörkölyön füstölünk, végül zempléni tölgyfa hordóban érleljük a whiskyt
– magyarázza Mészáros-Komáromy Dénes.
Hazai lelőhelyek
Ahogy Magyarországon a prémium párlatok, úgy a whisky népszerűsége is fokozatosan növekszik. A 20. században megjelenő kommersz változatok mellett az elmúlt években egyre nagyobb teret kapnak a minőségi skót, ír, amerikai és japán whiskyk is. A fővároson kívül, vidéken is egyre több vendéglátóegység és lepárló foglalkozik a párlatokért rajongók edukációjával, nem kell sokat keresgélnünk egy remek kóstoló esthez, vagy izgalmas főzdelátogatáshoz.
A miskolci Végállomás Bistro & Wine például rendszeresen tart tematikus esteket. A bisztró rendkívül széles alkoholos ital palettáján kiváló whisky-k sorakoznak, de érdemes lesni a wine station eseményeit is whisky-témájú kóstolóestekért. Pécsett a 19 Bar & Shop éves programjai közt is rendre találunk esteket, amelyek kiváló whiskymárkákat vonultatnak fel. Ha a párlatok készítésének folyamata is érdekel minket, a Tokaj-hegyaljai Seven Hills Distillery-ben izgalmas lepárlótúrán vehetünk részt, de főzdelátogatással egybekötött kóstolón az Agárdi Pálinkafőzdében, illetve a pörbölyi Gemenc Distillery-ben is részt vehetünk.
