Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Gasztronómia

A superfood, amit télen-nyáron termeszthetsz akár egy panellakásban is!

  • Szabó Sára
Manapság a vendéglátóhelyek egyre több csírát, mikrozöldet tálalnak a tányérunkra. A csíráztatás nem úri muri, rendkívül kevés anyagi ráfordítással elkezdhetünk akár otthon is kísérletezni vele. Az apró magok nevelgetése könnyed bevezetés a kertészkedésbe, amely gyors és látványos eredménnyel kecsegtet. Ráadásul finomak és egészségesek is! Hogy mivel és hogyan vágjunk bele? Ebben segít nekünk Török Patrícia és Horváth Gábor, azaz a Séf és a Kertész.
Manapság a vendéglátóhelyek egyre több csírát, mikrozöldet tálalnak a tányérunkra. A csíráztatás nem úri muri, rendkívül kevés anyagi ráfordítással elkezdhetünk akár otthon is kísérletezni vele. Az apró magok nevelgetése könnyed bevezetés a kertészkedésbe, amely gyors és látványos eredménnyel kecsegtet. Ráadásul finomak és egészségesek is! Hogy mivel és hogyan vágjunk bele? Ebben segít nekünk Török Patrícia és Horváth Gábor, azaz a Séf és a Kertész.

A Séf és a Kertész pócsmegyeri birodalmában az innovatív kertgondozás kulináris élményekkel egészül ki: Török Patrícia, a kertész vegyszermentes törődéssel hozza ki a legtöbbet a növényekből, hogy aztán séf párja, Horváth Gábor ízekkel teli finomságokat készítsen belőlük. A Szentendrei-szigeten viruló kis csoda birtokon főzőkurzusokat és élményfőzéseket is szerveznek, tavasszal és nyáron pedig egyéni- és csoportos kertlátogatáson is részt vehetünk.

Ha teljesen zöldfülűek vagyunk a kertészkedésben (netán még kertünk sincs), de szívesen kipróbálnánk magunkat a zöldségtermesztés világában, akkor a csíráztatást nekünk találták ki! Persze nem csak kezdőknek javasolják a magvak nevelgetését, hiszen a konyhaművészetben jártasabbaknak is tartogat meglepetéseket a csíráztatás. Szuper módszer arra, hogy a legkisebbeket is bevezessük a hobbikertészet világába. Mi több, az év során bármikor belevághatunk; a hidegebb napokon igazi élmény az ablakpárkányon levő mikrozöldeket vagdosni.

Először is vegyünk sorra a fogalmakat: csíra vagy mikrozöld?

A csírák mindössze 3-5 nap alatt „érnek meg”, és szőröstül-bőröstül fogyasztjuk őket, míg a mikrozöldségek 7-14 nap alatt nőnek meg a megfelelő méretűre, és csupán a föld feletti részei ehetőek. Bizonyos mikrozöldek (mint például a borsó) újra kihajtanak, miután levágjuk, mintegy ’leszüreteljük’ őket, de a legtöbb csak egyszer fogyasztható. Bármivel is kezdünk bele az otthoni kísérletezésbe, nem kell mélyen a zsebünkbe nyúlnunk! Habár a boltok polcain található dobozos csírákat és mikrozöldeket szinte aranyárban mérik, az otthoni nevelgetéshez szinte semmi nem kell. Török Patrícia szerint ez egy remek bevezetés a kertészkedésbe, még kert sem kell hozzá. Elég egy konyhai papírtörlő, valamint a legtöbbünknél amúgy is a szekrény mélyén lapuló műanyag ételtároló doboz. No, és magok. Méghozzá bio magok!

Aki egyébként is kertészkedik, saját magokkal is kísérletezhet! Aki nem, az viszont ügyeljen rá, hogy ne kezelt vetőmagokat szerezzen be, hanem erre a célra elérhető biomagokat vásároljon. A zöldségféléktől kezdve a fűszernövényeken át mindenfélével próbálkozhatunk; csak a képzeletünk szab határt

– mondja Patrícia.

 

A csíráztatásban az jó még, hogy szinte biztos a sikerélmény! Egyedül a penészedéstől kell óvakodnunk, amit leginkább az okoz, ha a magok állnak a vízben. Ezt úgy tudjuk elkerülni, hogy kilyukasztgatjuk az edény alját, hogy el tudjon szivárogni a felesleges víz. A magokat ne szórjuk sűrűn, mert ez is okozhat penészedést. Ha biztosra akarunk menni, használhatunk valamilyen termesztőközeget: kókuszrostot vagy tőzeget, de ezek híján egy nedves konyhai papírtörlő is megteszi!

Pár nap, és készen is vannak az apró ízbombák!

A csírák és a mikrozöldek is rendkívül egészségesek. Koncentrált mennyiségben találhatóak benne a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok, a kifejlett növényhez képest akár negyvenszeres mennyiségben! Ahogy Horváth Gábor fogalmaz, a csírákon még nincs sziklevél, ezért szó szerint újszülöttnek minősülnek. Az ő esetükben a gasztronómiai élmény kevésbé játszik szerepet, mint a szervezetre gyakorolt jótékony hatásuk. A mikrozöldekben azonban már megjelennek az adott növény karakterei, aromái.

 

"Minél magasabb minőségű a gasztronómia, annál bravúrosabban tudja használni ezeket az alapanyagokat. Egy szamócás desszertnél csodákat tud tenni a mikrobazsalikom, de a koriander is egekbe tud repíteni egy sütőtökös sajttortát" - mondja Gábor.    

 

Bármivel is kezdjük: káposztafélékkel, céklával, korianderrel, rukkolával vagy hagymafélékkel, a magok tárháza szinte végtelen. 

 

Néhány különlegesség, a Séf és a Kertész ötlettárából

Patrícia elárulja, hogy az ázsiai mustársaláta nagyon jól bírja a hideget, és jellegzetes pikáns, tormás, csípős, mustáros íze van – tökéletes kezdés a hűvösebb, koratavaszi időszakban! Izgalmas növény még a vörös óriás mustársaláta, amelynek lilás-vöröses levelei vannak, és ez a jellegzetes szín már kicsi korukban is látszik. A wasabinónak csípősebb, erőteljesen tormás íze van, és igen látványosak a levelei. Érdemes kipróbálni továbbá a színes mángoldot is, amelynek kanárisárga, vörös vagy rózsaszínes levélnyele van. A vérsóska is szép a tányéron, mivel erezete vöröses színű, ezért rendkívül mutatós. A napraforgómag mikrozöldként is szuperül passzol olyan ételhez, amelyet egyébként is megszórnánk szotyival. Végül a hagymafélék, bár lassabban nőnek, de ízben rengeteget hozzátesznek egy-egy ételhez. 

A csírák és mikrozöldek elsősorban a tudatos táplálkozásban, a vegán és vegetáriánus étrendben vannak jelen, ahol a húsok hiánya miatt fontosabb jobban kiemelni a zöldségek ízeit. Gábor és Patrícia szerint azonban abszolút van létjogosultságuk a modern gasztronómia minden szegmensében.

Játék a színekkel, ízekkel, látvánnyal. Nem munkaigényes az előállításuk, finomak és egészségesek, és kifejezetten klassz élmény, hogy telente is tudunk zöldet csempészni az ételeinkbe.