A rozé-specialista Nagygombos Borászat

A nagygombosi majorságot még Grassalkovich Antal gróf alapította. 1744-ben ide építtetett barokk kastélyából irányította uradalmát. Huszonöt évvel a Grassalkovich család kihalása és a birtok szétesése után Deutsch Bernát és Deutsch József vásárolta meg a birtokot egy brüsszeli banktól. A Deutsch család 300 kataszteri hold szőlő telepítését kezdte meg. A ma már műemléknek számító nagygombosi borfeldolgozót és pincét egy reprezentatív emeleti nagyteremmel egészítették ki. Megfordult itt Ady Endre is (Hatvany Lajos vendégeként). 1957-ben a birtok a magyar állam tulajdonába került. 1999-ben a területre és a borházra kiírt privatizációs pályázatot Gál Tibor neves egri borász nyerte el, aki jelentős fejlesztéseket hajtott végre. A Gál család adta ki az első palackozott borokat a birtokról, a ma már jól ismert nagy gombbal a címkén. 2009-ben a Nagygombosi Borászatot a Barta család vásárolta meg. A tulajdonosváltással ismét megindult a birtok fejlődése: megkezdődött a szőlőterületek megújítása, és előkészítés alatt áll a borászati kapacitás bővítése is. A Barta család komoly hangsúlyt fektet a rozé műfajára, finoman ötvözve a több százéves borkészítési hagyományokat a modern technológiákkal, egyben arra is törekedve, hogy minél kevesebb beavatkozással és vegyszerhasználattal műveljék a szőlőt és készítsék boraikat.

Takács-Barta Anna, a Nagygombos borásza szerint ahhoz, hogy egy ízgazdag rozéalapanyag fejlődjön – mely megőrzi élénk, üdítő savait–, nélkülözhetetlen a kiegyenlített éghajlat, ami lehetővé teszi, hogy a termés egyenletesen érjen.  „A nagygombosi ültetvények déli, délnyugati és nyugati fekvése, valamint a meszes nyirok altalajon húzódó homokos lösztalaj a zamatos gyümölcsaromák kifejlődését segíti. Fontos, hogy egy egységként tudjuk kezelni a termőterületet: itt Nagygomboson egy tagban fekszenek a szőlőterületek, folyamatosan figyelemmel lehet követni a tőkék növekedését.” A borász kiemelt figyelmet fordít a fajtaösszetételre is. „A klasszikus kékfrankos rozét minden évben aktualizáljuk, de nyitottak vagyunk az itthon kevésbé ismert fajtákra, mint például a gamay noir.”

„Mindig csak hidegen!” – emeli ki Takács-Barta Anna. „A legideálisabb a 8-10 fok körüli hőmérséklet, így érvényesülnek leginkább a bor üde, gyümölcsös jegyei. Az ennél alacsonyabb hőmérsékleten nem éreznénk a bor aromáit, magasabb hőmérsékleten pedig kevésbé frissítő.” A borász azt tanácsolja, hogy mindenképp hosszú szárú, üveg borospohárba töltsük, amit mindig a száránál fogjunk meg, hogy tovább maradjon hideg a benne lévő nedű. „A nyári melegben könnyen megárthat a jó rozé, ajánlatos falatozni mellé” – javasolja a borász. „Jól illik hozzá egy könnyű, olaszos mozzarella caprese, vagy egy gyorsan elkészíthető tésztaétel, rizottó tenger gyümölcseivel, pizza vagy focaccia, sajtok, grillezett húsok vagy halak, desszertnek pedig válasszunk mellé gyümölcsös édességet. Legyen egyszerű és gyors, épp, mint kinyitni egy palack rozét. Bár a rozé szerelmesei azt gondolják, hogy nem lehet megunni szerelmük tárgyát, néha azért vihetünk bele egy kis változatosságot. Nagy divatja van a manapság borkoktéloknak, piros gyümölcsökkel igazán vadító lehet egy forró nyári éjszakán. Továbbá, a rozé kiváló fröccs-alapanyag.”