Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Miénk a vár! Barangolás a Vértes várainál

0:00
0:00

Káldi Emese

Jólesően gyermeki az izgalom, amit egy várhegyre felkapaszkodva érez az ember. Még akkor is, ha már csak néhány kődarab emlékeztet arra, hogy valamikor várvédők és ellenségeik vívták ott csatáikat. A Vértesben mi is hős katonák lehetünk – errefelé szinte egymást érik az egykori várak. Ideje bevenni őket!
Jólesően gyermeki az izgalom, amit egy várhegyre felkapaszkodva érez az ember. Még akkor is, ha már csak néhány kődarab emlékeztet arra, hogy valamikor várvédők és ellenségeik vívták ott csatáikat. A Vértesben mi is hős katonák lehetünk – errefelé szinte egymást érik az egykori várak. Ideje bevenni őket!

Elég csak ránézni a térképre, és máris látszik: a Tatabánya és Székesfehérvár között húzódó Vértes hegységben egykor komoly várrendszer állt. A hegyvonulat legmagasabb pontjain rendre találunk egy-egy várromot, melyek remek kirándulóhelyszínek. Már a Vértes elnevezése is arról árulkodik, hogy a hegység lankái évszázadokon át hadszíntérnek számítottak – a hagyomány szerint ugyanis I. András idejében, az 1000-es évek derekán a német-római császár seregei vértjeiket hátrahagyva futamodtak meg a bátor magyarok elől, és az ezernyi eldobált, csillogó vért után ragadt meg ez az elnevezés. Más magyarázat szerint viszont éppen a várak sora miatt lett vértes a Vértes, hiszen ez a védelmi vonal vértként védelmezte az országot. Akárhogy is, a Vértes a Csák nemzetség felségterülete volt, akiknek csaknem háromszáz évig szolgáltak a környéken élők. Ők pedig biztos kézzel, semmilyen áldozatot nem sajnálva építették ki birtokaikat. A Vértesben máig a Csákok nyomára bukkanhatunk, hiszen Csákvár vagy Csákberény is őrzi a nemzetség nevét, ahogy a Csáki vár is, mely az Országos Kéktúra útvonalán fekszik. Mára a vár csak egy rom, köveit az évszázadok során elhordták a környék építkezéseihez – többek között a majki kolostorhoz. Így a természet mostanra többé-kevésbé visszafoglalta az egykor ék alaprajzú várat, de a szemfülesebbek észrevehetik az épület egy-egy falszakaszát a fák ölelésében. A helyet egyébként Oroszlánkőként is emlegetik, mely a Csákok címerét díszítő oroszlán után kapta a nevét, ahogyan a közeli Oroszlány városa is.

Vármentés, leánymentés

Egy 2011 óta aktív egyesületnek köszönhetően a Vértes Tatabányához közeli részén található Vitányvár viszont kezd kiszabadulni a természet fogságából. A Vitányvár Baráti Kör ugyanis rendszeresen szervez vármentő napokat, amikor előkerülnek a fűrészek, metszőollók, és az egész napos szorgos munka következtében a vár bozóttal benőtt falai egyre láthatóbbak lesznek. Nem csoda, hogy ez a fáradhatatlan csapat ilyen lelkes a várral kapcsolatban: Vitányvár még romos állapotában is megigézi az embert. A tatabányai rugógyártól mintegy fél-háromnegyed óra sétára eső magaslaton az egykor két tornyú épület kőfalai ma is látványosak, egy-egy részlet szinte teljes épségben áll, ráadásul a kilátás is pazar. A Csákok építette vár más értelemben is megdobogtatja az ember szívét: egy szerelmes legenda kapcsolódik hozzá. Mátyás idejében történt, hogy a helyi várkapitány és a szomszédos Gerencsérvár urának lánya egymásba szerettek, ám a lány apja hallani sem akart a kapcsolatról. Ahogy ilyenkor lenni szokott, szöktetés következett, majd a feldühödött apa kisebb közelharc után erőszakkal visszavitte lányát saját várába, és ott befalaztatta. Ekkor Hédervári Imre, a szerelmes kapitány Mátyás király segítségét kérte, aki azonnal elrendezte a dolgot, így végül a gerencsérvári várúr kénytelen volt lányát – akit egy bátor szolga egy résen keresztül táplált – Vitányvárra engedni. A frigy megköttetett, a két szomszédos vár pedig ezután békében élt egymás mellett.

A nemrégiben megújult Csókakői vár hasonlít legjobban egykori önmagához a többi vértesi erődítmény közül. A közeli parkolótól 10-15 perc alatt elérhető gótikus építmény valójában két részből áll: alsó és felső várból. Utóbbi épült hamarabb, itt található a háromszintes lakótorony és a hozzá csatlakozó palotaszárny, s csak a 15. században bővítették az alsó résszel, ahol a kápolna és a látványos kaputorony áll. A török időkben végvárként szolgáló erősség Székesfehérvár közelsége miatt kiemelten fontos volt hadászati szempontból, s bár a törökök végül megszerezték, nem rombolták le, hanem használták. Ha felkapaszkodunk a várhegyre, rögtön megértjük, hogy miért volt fontos védelmi helyszín Csókakő vára: falai közül nagyon messzi ellátni. Itt, a móri borvidék szépséges táját kémlelve igazi várvédőnek képzelhetjük magunkat!

Hirdetés