Különleges állatok és megfigyelésük

Az alföldiek által „szőke libának” is becézett nyári lúd a nálunk tömegesen előforduló vadludak közül az egyetlen, amely fészkel is hazánkban. Nádasokban, gyékényesekben, kisebb szigeteken épít fészket, de fiókáit a part menti gyepekre vezeti legelészni. Csapataival az év minden szakában találkozhatunk, mivel rendszerint át is telel tavainknál. Szeptembertől már gyülekeznek az északabbi (Lengyelország, Németország) fészkelők is a Fertő mentén, októbertől áprilisig vetési ludakkal és nagy lilikekkel keveredve akár több ezres csapatokban húznak ki reggelente a kukoricatarlókra. A különleges állat kellemes fotótéma is egyben: rózsaszín a lába és a csőre, tollazata sötétszürke.

Pellinger Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Természetmegőrzési Osztály vezetője szerint a nyári ludak védett területen bizalmasan viselkednek, ezért közelről is megfigyelhetőek, kizárólag a természetjárás etikettjének és íratlan szabályainak betartása mellett.

Csak úgy pezseg az élet a Balaton délnyugati partjánál megbúvó vadregényes, mocsaras térségben, mely Natura 2000 területnek minősül, így növény- és állatvilágát tekintve is rendkívül különleges. A berek élővilága szemet-gyönyörködtetően változatos: a láprétek foltjaiban több orchideafaj is él, a nádasban vidracsaládok, gémek, kócsagfélék bújnak meg, de a berek homokdombjaiban rakja le tojásait hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős is. Az állatok márciustól novemberig aktívak, meleg nyári napokon könnyedén megfigyelhetjük őket a vízpartokon, uszadékfákon sütkérezve. A mocsári teknős veszélyeztetett fajnak számít; nemcsak az élőhelyvesztés fenyegeti, de a megunt házi kedvencként a természetes vizekbe kerülő vörösfülű ékszerteknős, valamint a különböző fosztogató ragadozók is.

A különleges élőlényt a Fonyódon található, mintegy 1 kilométeres Mocsári teknős tanösvényt végigjárva ismerhetjük meg, s a rövid túra keretében egyúttal betekintést nyerhetünk az Ordacsehi-berek történetébe, megismerkedhetünk a területen található élőhelyekkel, a berek élővilágával, valamint az inváziós élőlényekkel, melyek veszélyeztetik az itt élő őshonos élőlényeket. Induljunk a fonyódi Berek Világa Látogatóközponttól és fedezzük fel ezt a csodás területet egyedül, családdal vagy barátokkal. A tanösvény szabadon látogatható, de lehetőségünk van szakvezetett gyalogtúrán is részt venni. A berekjáráshoz feladatlap is kapcsolódik, amelyet a Berek Világa Látogatóközpont recepcióján vehetünk át.

Kevesen tudják, hogy a mohaállatok 80-90 édesvízi fajai közül 8 hazánkban is megtalálható. Az óriás mohaállatot először 2011-ben figyeltek meg a Ráckevei Duna-ág alsó szakaszán, de a közelmúltban a Tisza-tóban is megtelepedett. A jövevényfajnak számító óriás mohaállat nyáron, a part menti nádasokban egyre nagyobb számban jelenik meg, és jelenleg természetes ellensége sem ismert. A faj közel 40 cm átmérőjű, gömbölyű, szivacsos testével rendkívül bizarr látvány. Az óriás mohaállatokat 30-50 centiméterrel a víz alatt, a nádszálakba kapaszkodva találhatjuk meg. Minden egyed hímnős, így a telepek gyarapodása ivartalanul, az egyedek bimbózásával történik. A szaporodás során a fiatal egyedek rendkívül gyorsan válnak az anyaállathoz hasonlóvá, amelyek évről-évre rendkívül nagy számban képesek túlélő képleteket létrehozni, ezért irtásuk szinte lehetetlen.

Bár a díszes tarkalepke rajzása nem annyira látványos, mint például egy tiszavirágzás, ám Kömörő és Fülesd környéki erdőkben kellemes élmény lehet megfigyelésük. Erdei tisztásokon, nyiladékokon repülnek, nagy méretűek, könnyen felismerhetőek. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Szatmár-Beregi- sík keményfa-ligeterdeiben, kocsányos tölgyeseiben májusban van a rajzási időszak. 

Ha az időjárás is kegyes hozzánk, az imágókkal egészen június elejéig találkozhatunk.