Hóvirágok és szentjánosbogarak Alcsúton

A Vértes hegység lábánál elterülő arborétum negyven hektárnyi területén a legjelentősebb épület maradvány József nádor kastélya, amely Pollack Mihály munkája. Érdekes látvány, hogy az angolkert közepén megmaradt épületnek csak a homlokzata ép, és a kastélykápolna. Az angolkert tagolt, rendezett látványa és a kastélymaradvány ódon külseje érdekes módon napjainkban kifejezetten harmonikus képet mutat. A kastély előtt elterülő rét a tóval és a nyiladékokkal sétára invitálja az érkezőt. A terület József nádor előtt birkalegelő volt, három fa állt összesen a birtokon. Később 1825-től telepítettek ide a növényeket, a kertet Jámbor Vilmos tervezte meg angolkert rendszerben. Így az arborétum növényállománya tudatos ültetésnek és tervezésnek az eredménye. Valójában egyedülálló növényhonosítás történt, ahol háromszáz, Magyarországon nem őshonos fát ültettek.

Az elmúlt kétszáz év elegendő volt, hogy óriásira nőjenek a mesterségesen kialakított erdő fái, ami az arborétum lényegét adja, de a külföldről érkezett fák, cserjék és az örökzöld fenyők is különleges látványt nyújtanak. Megtalálhatóak a növénykertben 200-280 cm átmérőjű ceruza- és görög jegenyefenyők, de az örökzöldek sorát gazdagítja a balzsamfenyő, kolorádófenyő, andalúziai jegenyefenyő és a numídiai jegenyefenyő. Hatalmasra nőtt őshonos fekete és erdei fenyőket is láthatunk, közel háromméteres törzsátmérővel. Az Arborétum mikroklímáját nagyban befolyásolja a kertben található dísztó, amelyet egy évtizede felújítottak, a partrendezést követően kikotorták a medrét, illetve a vízminőségét javították.

A főhercegi kertben a XIX. században kezdtek el hóvirágot ültetni. Az első fajokat több típus telepítése követte. A három legjellemzőbb típus az arborétumban a levantei-, a kikeleti- és a krími hóvirág. Ma már több mint két és fél hektáron terül el az arborétumban a tavasz érkezését hirdető fehér virág. Jelenleg hét hóvirágfaj, huszonnégy fajtája tekinthető meg az angolparkban. Minden évben külön sétát hirdetnek és ilyenkor rendszeres program, hogy a két és fél hektáron, Magyarországon a legnagyobb egybefüggő területen elterülő hóvirág szőnyeg mellett álmélkodva lehet haladni. Mindent a szemnek, semmit a kéznek! Ugyanis 2005 óta védett növénynek számít a hóvirág, egy szál leszakítása is pénzbírsággal járhat.

Az év legnagyobb természeti attrakciója a június végén látható szentjánosbogár-rajzás. Ilyenkor az aljnövényzetben rejtőzködő, repülni képtelen nőstény szentjánosbogarak világító szervükkel jelzik a feléjük vezető utat hím párjuknak. A fénykibocsátó szerveik, testük utolsó három szelvény hasoldalán található. A világító sárgászöld fény kémiai hatás eredménye. Ehhez a reakcióhoz három feltétel szükséges: oxigén, víz és luciferin és egy luciferáz nevű enzim. Amint a rovar nem jut oxigénhez, a fény kialszik. A kisebb méretű hím rovarok szintén világítva röpködnek, és keresik a rájuk váró nőstényt.

Érdekesség, hogy szép tiszta időnek kell lennie, hogy megfigyelhető legyen a szentjánosbogár-rajzás. Általában rövid ideig, kicsivel este kilenc óra után kezdik és a csalhatatlan biológiai órájukkal érzékelve tízkor be is fejezik a rajzást. Ezt a természeti csodát lehet csendben barangolva, túravezetéssel egybekötve is megtekinteni, alázattal figyelve az arborétum lakóinak ősi ünnepélyes násztáncát.

A község a szomszédos Vértesdoboz összevonásával nyerte el mai nevét, s lett Alcsútdoboz. A kis település legnagyobb turisztikai vonzereje az arborétuma. Az elmúlt évtizedekben kezdett felfejlődni a környező falvakhoz. A második világháborút követően nem volt semmilyen kulturális tevékenység itt, még a kisfalvakra jellemző kultúrház, mozi és könyvtár sem. De később a főváros közelsége és természeti adottságai miatt felzárkózott, több egylet, egyesület jött létre és a közút hálózata is megújult.