A Bükk-fennsík: Magyarország természeti értékeinek fellegvára

A Bükk kincseinek egykori büszkesége, a Bél-kő, még ma is lenyűgöző látványt nyújt, noha a kőbányászat nyomai látszanak rajta. A Bél-kői tanösvény útja a bélapátfalvi ciszterciek kolostorától ered, amelyet a hegy lábánál, lélegzetelállítóan szép környezetben alapítottak 1232-ben. A Bélapátfalvai Ciszterci Apátság Magyarország egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci temploma, amely 2024 tavaszától újra látogatható. Az ösvény kanyargós útjai segítenek megérteni a hegy történetét és gazdag élővilágát, míg a Bél-kő csúcsáig érünk, mely 815 méteren magasodik a vidék fölé. A Bükk-fennsíkról nyújtózó Bél-kő gerincén két növényföldrajzi birodalom találkozik, mintha egy kertben két virágoskert határa egyesülne: a Délnyugati-Bükk és az Északi-Bükk területei közötti mészkősziklákon mindkét tartomány jellegzetes növényei megtalálhatóak. Kellemes erdei sétával lehet átkelni Bélapátfalváról Szarvaskőre, azon az úton, amelyet több száz éven át szekérrel vagy gyalogosan küzdöttek le a környékbeliek. Ez az útvonal is az Országos Kéktúra része, ami különösen közkedvelt ebben a térségben.

Fotókredit: Szinok Gábor

A népszerűség persze nem véletlen: ugorjunk kicsit a Bél-kőtől északabbra, a Szalajka-völgybe, ami a térség igencsak keresett turisztikai látványossága. Ennek oka a változatos természeti kincsekben rejlik. A vidék áradó főszereplője, a Fátyol-vízesés, valóban páratlan látványt nyújt, ismertségének köszönhetően pedig tiszta, jól járható útvonalak vezetnek oda. Ha egy kicsit más perspektívából tekintenénk meg, akkor ne hagyjuk ki a vízesés mögötti barlangot sem! A völgy másik ikonikus jelképe és geológiai kincse a Szikla-forrás, mely nem csak a Bükk legnagyobb vízhozamú karsztforrása, hanem a kirándulók szomjoltója is. Piknikezni vágyók, figyelem! A vízesés mögött bújik meg a Gloriette-tisztás – ennek a helynek a különlegessége, hogy mészlerakódás következtében alakult ki. A tisztás a végállomása a Szilvásváradi kisvasútnak, így azzal is megközelíthető. 

Szilvásvárad felől autóval is elérhető a Bükk-fennsík nagyjából 10 kilométeres körtúrája, ez az Olasz-kaputól indul és az erről elnevezett tanösvényen vezet végig. Ezen az útvonalon megismerhetjük az itteni geológiai, botanikai és kultúrtörténeti érdekességeket és a Nagy-fennsík természeti értékeit, köztük az Őserdő misztikus bükkösét, majd az ország legmagasabban fekvő barlangját, a Kőrös-barlangot is.

A berkek, barlangok és zuhatagok motívumát megtöri a fennsík nagy becsben tartott tisztása, a Nagy-mező. Neve csak nyomokban tükrözi természeti jelentőségét. Hazánkban elenyésző szép és fajgazdag hegyi rét található, ennek rendkívüli alakja a bükki „Nagy” – szinte szentélyként emelkedik ki az összes közül. Itthoni viszonylatban egyedülállóan 900 méter feletti magasságban terül el, és a töbrökkel, magashegyi bükkösökkel, valamint hegyi rétekkel gazdagított felszín a természetjárók paradicsoma. Éppen ezért nagyon fontos tudni, hogy a területen 5 fokozottan védett, és 77 védett növény lakozik, alig található olyan négyzetméter, ahol ne lenne egy-egy különleges faj. A mező kialakulásában nagy szerepe volt az erdőírtásoknak, ami után ezt a területet inkább legelőként hasznosították, majd a nemzeti park megalakulása óta kifejezetten óvott terület. Ugyan utóbbi szigorítása miatt már nem láthatjuk itt a helyi lipicai ménest itt vágtatni, de a túraútvonalon, Csipkéskút irányába haladva pótolhatjuk az élményt.

A vízeséshez hasonlóan a mi utunk is picivel lejjebb csordogál, egészen a Három-kő kilátóig. A Bükk-fennsík kilátópontjai közül ez a 904 méter magas szikla elsőrangú panorámát kínál. Nevét feltehetően onnan kapta, hogy három, egymáshoz viszonylag közel elhelyezkedő éles mészkőcsúcs támasztja meg. Megközelítése akár az Olasz-kapu tanösvény folytatásával is lehetséges, de önálló túraként is elég izgalmat nyújt Bánkúttól eredően. Egy kis kitérővel érinthetjük a nemrégiben átadott Bükki Csillagdát is, ahol a térség alacsony fényszennyezésének köszönhetően még csillaglesre is befizethetünk. Bár programok nappal is akadnak bőven: világszínvonalú távcsövek, VR utazások, csillagászati tanösvények vagy éppen egy meteoritkiállítás - utóbbinál pedig magunk is megérinthetünk egy valódi vasmeteoritot.

Fotókredit: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

A Csillagdától alig 20 perc autóútra, egy lélegzetelállító településen egzotikus hangulatú hely bújik meg! A felsőtárkányi Bambara Hotel Premium országosan is egyedülálló szolgáltatásokkal várja a pihenni, kikapcsolódni vágyó vendégeket. Az afrikai tematikájú, kétszintes, mintegy 1000 négyzetméteres wellness-birodalomban meditációs lélek-oázis, misztikus élményfürdő, sópermetes gőzkabin, szaunák és pezsgőfürdők is találhatóak: mindez remek választás egy hosszú és kimerítő túranap levezetésére! Ha pedig kincskeresésre indulnánk, barangoljuk be a hotelhez tartozó Bükki Rejtélyparkot, ahol kalandunkat törpekenguruk és szurikáták kísérhetik. Csak győzzünk kikeveredni a vadregényes őstölgyes mélyén kanyargó labirintusból!

Amennyiben a bükki tájon járunk, érdemes útba ejteni a vidék talán leghíresebb emberének, a bükki füvesembernek a faluját, Bükkszentkeresztet. A falu zarándokhelynek számít a gyógynövényesek körében: Szabó György hagyatéka, a hat évtizedes gyűjteménye a hegyvidék növényeiből, tovább él Gyuri bácsi kertjében. A Gyógynövényházat és a Györgytea boltot évente több ezer látogató keresi fel, hogy közvetlenül tapasztalja meg a népi gyógyászat ősi erejét. A falun túl egy húsz perces kocsikázás, avagy egy bő túra után máris a híres Lillafüred környékén találjuk magunkat, s megtekinthetjük a vízesést vagy a függőkertet. 

A lillafüredi kisvasút végállomása a Garadna-völgy. Az állomásról indul a Pisztráng Tanösvény, amely utal az itt lévő pisztrángtenyésztés fontos hagyományára. Az út maga is vezet egy tenyészetre és a mellette lévő Erdei Halsütödébe – itt érdemes megkóstolni a helyi kopoltyúsokat. A Garadna-patak, bár méreteiben szerény, mégis kettészeli a Bükköst – így a fennsík nem csak természeti adottságaiban, de földrajzilag is sokoldalú.