4 hely Magyarországon, ahol rózsaszínbe burkolózhatsz, és átélheted a japán hanamit!

A cseresznyevirágot, vagyis a szakurát legendás vallási kultusz övezi Japánban. Az ország nemzeti jelképe több dologra is emlékezteti a halandó embert; a természet varázslatos bájára, a folyamatos megújulásra, reményre, egyúttal a mulandóságra is. A virágzás ugyanis március végétől május elejéig tart, és egy-egy fa csupán egy hétig ragyog teljes pompájában, majd lehullatja apró szirmait. A japánok ez alatt az idő alatt nagyszabású ünnepséget tartanak, amelynek keretében ülnek, elmélkednek, és gyönyörködnek a fák alatt. Ez a hanami, vagyis virágnézés, egy nappal és éjjel is tartó, évszázados hagyományokkal rendelkező szokás. A világhírű esemény turisták tömegeit vonzza tavasszal a szigetországba, ám kevesen tudják, hogy Magyarországon is csodás helyszínek vannak a virágzás megtekintésére. Mutatunk néhányat, ahova érdemes elzarándokolni a rügyfakadás idején.

Nagykörű tavasszal olyan, mintha Japán egy csodás magyar zsákfaluba költözött volna. Itt található ugyanis hazánk legnagyobb cseresznyéskertje. A falu templomkertjében több mint 200 hektáron sorakoznak a szakurák, amelyet hintón járhatunk be a magyar hanami idején. Ám nemcsak itt, hanem szerte a faluban lépten-nyomon cseresznyefába lehet botlani. A virágzás idején a nagykörűek több éves hagyománnyal rendelkező fagyűző szertartást tartanak, ahol fénnyel, imával, zenével és tánccal kérlelik a gyümölcsök királynőjét, hogy hozza el a tavaszt. A fiatal párok még meg is ölelik a fákat a termékenység reményében.

Extra tipp: Bár áprilisban, a virágzás idején a leglátványosabb a falu, nemcsak ekkor érdemes Nagykörűre látogatni. Nyáron a terméstől roskadozó fák, ősszel a mesés színek miatt, télen pedig a naplementében, vörösben táncoló kert látványa miatt látogassunk el erre a Tisza-parti településre.

A különleges tavaszi rügyfakadás Pécsett is páratlan látványt nyújt. Évről-évre egyre többen látogatnak ki áprilisban a pécsi köztemetőbe, hogy szemtanúi legyenek a virágpompába burkolózó sétánynak. A temető egyik főutcáját két oldalról szegélyezik a díszfák, behajolva a sétány fölé. Rózsaszín és fehér japáncseresznye egyaránt rügyet bont ilyenkor, és ha szerencsések a látogatók, akkor akár több hétig is csodájára járhatnak a púderszínű szirmokba öltözött síroknak.

Akárcsak az autentikus japánkertekben, dr. Agyagási Dezső gyógyparkjában – vagyis ahogy ma hívjuk – az egri Szent József Parkban is csobogók, kis sétautak, megannyi színes virág, no meg cseresznyefák között pihenhet meg testünk, lelkünk. Tavasszal csodás látvány itt is a virágzás, ráadásul a park központjában gyógyvíz tör fel a mélyből. A kupolás ivókútban ugyanaz a forrás csobog, amely az Egri Termálfürdő vizét adja. Lassuljunk le a rózsaszín szirmok ölelésében egy kis időre, majd merüljünk el a nem messze levő parkfürdő jótékony, kénes termálvízében.

Nem kevesebb, mint tízezer cseresznyefa borul virágba áprilisban Szomolyán, ahol immár hagyomány a tavaszi cseresznyevirágzási ünnep. A híres szomolyai rövidszárú fekete cseresznyét termő fák varázslatos látványt nyújtanak ekkor. A kíváncsi látogatók azonban nemcsak nézelődni tudnak, hanem enni, inni is! A fesztiválon ugyanis megkóstolhatjuk a szomolyai borokat, pálinkákat, fenséges kézműves süteményeket, lekvárokat, mindezt természetesen a cseresznye jegyében. És ha már Szomolyán járunk, mindenképp tekintsük meg az egyedülálló pincelakásokat (a Riolit Barlangszállásban még meg is pihenhetünk), valamint a híres kaptárköveket. Ha tehetjük, járjuk végig a Szomolyai Kaptárkövek Tanösvényt is, hogy teljes legyen az élmény!