Helyszín címkék:
Babákkal örökítették meg a falusi életet Geresdlakon
Németh Krisztina
A baranyai Geresdlakra beérve azonnal feltűnhet, hogy a magyar zászló mellett több nemzetiségé is ott lengedezik az épületeken. A 15 éve letelepedett hollandok mellett a svábok is meghatározó szerepet töltenek be a falu életében. Közösségi ereje országosan is ismertté tette a mézeskalács falunak vagy a gőzgombóc fesztiválnak köszönhetően. Az attrakciók sora immár az egyelőre kevésbé ismert, ám országosan is egyedülálló Babamúzeummal teljes, melyet a Babavarró Kör asszonyai hoztak létre. A Kör 2007-ben alakult azzal a céllal, hogy az eltűnőben lévő geresdlaki helyi népviseletet és a helyi népszokásokat megőrizzék. A szorgos asszonyok évek óta varrják és díszítik a Babamúzeum lakóit.
A régi foglalatosságok közül a tollfosztást és a kukoricatörést is bemutatják a babák segítségével
"Minden ruhácskát kézzel varrunk. Hétköznapi, ünnepi és báli viseletek mellett még lakodalmi öltözetet is készítettek az asszonyok, hogy megmaradjon az utókornak a helyi hagyomány" – meséli Schulteiszné Margit, a kiállítás vezetője.
- A kiállításon az összes baba saját készítésű ingben, mellényben van, az asszonyok kötényt és szoknyát kapnak, olyat, amilyet régen is viseltek – teszi hozzá Margit. - Láthatunk úrnapi körmenetet, de a falu régi mesterségei is megelevenednek, mint például a kovács, a bádogos vagy a festő.
Azon babácska, amelyik fejkendőt visel, férjezettnek számít
- A kendőket a fiatal asszonyok hordták, miután férjhez mentek. Ezért is használjuk azt a kifejezést, hogy bekötötték a fejét. Azok a lányok, akik 16-17 évesen megkapták a fejkendőt, már nem vehették le azt. Innen is tudták, hogy ők férjezett asszonyok – avat be a részletekbe Margit.
A Babavarró Körnek a tagjai olyan nyugdíjas asszonyok, akik nemcsak hordták egykor ezeket a ruhákat, hanem e szokások közepette éltek.
Így a ruhák készítésénél és az egyes életképek berendezésénél nagyon hathatósan tudtak segíteni tanácsaikkal.
Geresdlakon a múzeum mellett érdemes egy sétát is tennünk. A házak hűen őrzik a svábok életformáját, precizitását. A hosszúkás, úgynevezett nadrágszíj parcellák nagyon keskeny, de hosszú telkek. Egykoron azért tagolták ezeket így, hogy mindennek meglegyen a funkciója. Nem volt ritka a 100 méter hosszú épületsor: elöl a lakóépület helyezkedett el, majd a gazdasági épület és a pajta következett, végül a kisebb jószágoknak az ólak. A geresdlaki tájházban egy ilyen elrendezést is megfigyelhetünk. Ennek a háznak a tisztaszobájában többszáz éves ruhákat is megcsodálhat a betérő.
"A svábok viseletét a Babamúzeumban lehet leginkább megfigyelni. A munkaruha az úgynevezett tracht szoknya volt. Ez egy kendőből, egy kötényből és egy felsőszoknyából állt, illetve egyalsószoknyából" – mutatja a babákon található rengeteg réteget Margit.
Évszakoknak megfelelően jelenítik meg a munkafolyamatokat a Babamúzeumban
- A vetés után az aratást is ábrázoljuk itt, méghozzá úgy, hogy a baba fején egy kosár van. Régen ez azért volt így, mert az asszony így vitte az ebédet a férjének. Ezért neki nem kellett hazamennie ebédelni, sokkal több időt spóroltak meg és tovább tudtak dolgozni – magyarázza a részleteket a múzeum vezetője.
- A kukoricatörést, a disznóvágást, valamint a maszkázást is bemutatjuk, mint téli foglalatosságot, de az ünnepeket is megnézhetik az érdeklődők a miniatűr babavilágban.
Rengeteg iskolás érkezik a kiállításra, mert a Német Önkormányzat által fenntartott és működtetett kiállítások szerepelnek a német népismereti tankönyvekben, s 2023 áprilisától valamennyi állandó kiállítás bekerült a Baranya Vármegyei Értéktárba is.
