A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeum 2014-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Heves megyei Hatvanban, s modern, interaktív elemekkel gazdagított kiállításokkal és tárlatokkal várja a látogatókat.
A múzeum állandó kiállításai
Az állandó kiállítás bemutatja a vadászmesterség történetét, a Kárpát-medence vad– és halfajait, azok életterét, megismerkedhetünk a vadászat kultúrájának tárgyi emlékeivel és az ősi gasztronómiával. A kezdetektől napjainkig, minden időszakra kiterjedően szemlélteti a vadászati eszközöket, ruházkodást, kellékek fejlődését. Kitér a szabályozásokra, a történelmi eseményekre, amelyek hatással voltak a vadászat és a vadállomány alakulására. Ilyen például a kora középkorhoz kötődő vadászati jog, vagy a török idők után az első vadászati törvény. Gyermekfoglalkozások alkalmával múzeumpedagógusok igyekeznek megidézni azt a kort és miliőt a kicsik számára, amiről épp mesélnek. Korabeli ruhákat öltenek magukra, s így mutatják be például a különböző korokra jellemző vadászati eszközök használatát. A múzeumban találunk egy szobát, mely arisztokrata vadászírónk, Széchenyi Zsigmond emlékét őrzi, az ő személyes tárgyai nyújtanak betekintést a természet szolgálatában álló nemes izgalmas életútjába. Egy másik tárlat pedig a múzeum „befogadóját”, a hatvani Grassalkovich-kastély történetét mutatja be.
A kastély
A hatvani Grassalkovich-kastély a város főterének meghatározó épülete, egyben az egyik legrégibb épület a városban. A középrész és a keleti szárny a gróf Stahremberg Gundacker Tamás földesúr által, a XVIII. század elején építtetett, hatalmas vendégfogadó helyén áll, részben annak felhasználásával épült. A kastélyt Grassalkovich I. Antal építtette két fázisban, 1754-ben a középrészt Oraschek Ignác, majd egy évtizeddel később, 1763-ban a két szárnyat Jung József tervei szerint. Az építkezéshez felhasználták a hatvani vár romjait is. Későbbi birtokosai a Hatvany-Deutsch család tagjai voltak. Ők helyeztették fel a kocsiáthajtóban, a lépcsőházban és az emeleti díszteremben látható, neobarokk stukkódíszeket. Mai alakját többszöri felújítás és átépítés eredményeképpen nyerte el. A második világháborúban a katonák, majd az utána következő évtizedekben a környék lakosai a berendezést széthordták, illetve tönkretették, az épület állaga végzetesen leromlott. A díszfákat és cserjéket területrendezés ürügyén vágták ki; az egykori park helyén kollégiumot, kórházat, rendelőintézetet, nővérszállást építettek, majd még egy lakótelepet is, a parkból mára csak pár száz négyzetméter zöldterület maradt.
Az élménytér
A múzeumhoz tartozó Vadászati Élménytér számos évközi rendezvénynek ad otthont. Az itt található 400 m2-es Nagy Endre rendezvényterem szezonális kiállítások, koncertek, bemutatók, színházi előadások és bálok helyszíne. A Gyermekfoglalkoztató teremben gyermekzsúroknak és egyéb, kisebb létszámú rendezvényeknek szoktak helyet biztosítani, míg a játszóházban ügyességi játszótér működik, leginkább az óvodás, illetve alsó tagozatos iskolás korosztályt célozva. Nagyobb gyerekek részére vadismereti teret hoztak létre, ahol nagyító és mikroszkóp alatt vizsgálhatnak a kíváncsi szemek állatokat, növényeket. Illatmintákkal, fametszetekkel is megismerkedhetnek. Ezen kívül origami, színezős-, rajzolós kézügyesség fejlesztő eszközök, továbbá bőrdíszműveskedés kötheti még le az apróbbak figyelmét.
Széchenyi Zsigmond
Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond Antalt (Nagyvárad, 1898. január 23. – Budapest, 1967. április 24.) nagy utazóként és íróként, a magyar vadászati kultúra kimagasló alakjaként tartja számon az utókor. Vadászott Európa-szerte, de Afrikában és Indiában is, sőt, még Alaszkába is eljutott. Kiemelkedő vadásztrófeája egy világrekorder addax (mendeszantilop). Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyv gyűjteménye, mely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban tekinthető meg.
