Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

    Kultúra

    Kecskemét hat temploma

    • Bóday Csilla
      Minden város történelmi, spirituális múltjáról mesélnek templomai. Tegyünk egy virtuális sétát Kecskemét hat templomában, amelyből az is kiderülhet, kik lakták a várost, és milyen események, stílusok formálták az ott élők életét.
      Minden város történelmi, spirituális múltjáról mesélnek templomai. Tegyünk egy virtuális sétát Kecskemét hat templomában, amelyből az is kiderülhet, kik lakták a várost, és milyen események, stílusok formálták az ott élők életét.

      Szent Miklós templom

      Kecskemét legrégebbi temploma, de egyben a legrégebben álló épülete is. A régi kecskemétiek Barátok templomának is nevezik. A Városháza épületével szemben álló gótikus stílusú épület. A XIII. század vége felé épült, a tervezés követte a középkori szokást, hogy a város védőszentjének, Szent Miklósnak az ünnepén a naplemente megvilágítsa a főoltárt. A reformáció idején a kereszténység megosztotta a templomot és katolikusok, reformátusok egyaránt tarthattak itt misét, illetve istentiszteletet. A XVII. század második felétől a ferences szerzetesek birtokába került a templom, innen kapta a Barátok temploma nevet. Az évszázadok alatt bővült, hozzá építették a Szent Anna kápolnát. Tűzvész is pusztított benne. A XVIII. század végén barokk stílust kapott, majd a XX. század elején építették hozzá a lourdes-i kápolnát.

       

      Nagytemplom

      A kecskeméti Nagytemplom építésére 1752-ben kapott engedélyt a város Mária Teréziától. Osvald Gáspár tervei alapján 1774-től negyedszázadon keresztül építette Fischer Boldizsár váci építészmesterek segítségével. 1819-ben leégett a tornya és a teteje, pusztán több évtized elteltével állították helyre. Folyamatosan újították, bővítették, majd az 1911-es földrengés után kapta a legnagyobb felújítást. Későbarokk stílusban épült templom, egy tornyos, nyeregtetős, a belvárosban a Kossuth tér egyik szegletében áll. A homlokzatot három nagy kapu tagolja, ami copf vagy geometrikus szemöldökdíszt kapott. A szoborfülkékben Szt. István és Szt. László szobor látható. A bejáratok mellett az 1848-as szabadságharc, illetve a két világháború elesettjeiért emléktáblák díszítenek. A tympanonban Szt. Péter és Szt. Pál szobrai. A beltér szabadon álló, fiókos dongával fedett egyhajós, egyenes szentélyű templom. Szentély, kápolnasor az oldalsó falakon, a bejárat fölött pedig karzat látható. Az üvegablakokat egy évszázada kapta, de a berendezés a XVIII. század végéről származik.

      Magyar Ortodox templom

      A XVIII. században jelentős szerepet játszottak a görög kereskedők Kecskemét város életében. Iskolát alapítottak, megkezdték a templom építését, egyházi könyvtárat hoztak létre. 1800-ban felkérték Fischer Ágoston építészt a templom terveinek elkészítésére, de az építkezés csak negyedszázad múlva, Ágoston fiával indulhatott el. 1829. szeptember 3.-án szentelték fel az Ortodox templomot. Az épület egyhajós elrendezésű, két oldalt hatalmas boltíves ablakokkal. A falakon húsz klasszicista stílusú ikonosztáz látható, amely húsz faikonból áll, Pádics Pál miskolci ikonkészítő mester munkája. Görögkeleti szokás szerint, csupán támaszkodószékeket helyeztek el az idősek, betegek részére, ülőhelyek nincsenek. A szomszédságban található a Görög Egyházművészeti Múzeum.

      Evangélikus templom

      A hamarosan ötszáz éves Kecskeméten az evangélikus egyházközség is, de 1525 után – a debreceni zsinatot követően – a protestánsok nagy része is kálvini hitre váltott. Majd a XVIII. század vége felé erősödött fel az evangélikus egyházi élet, általános iskolájukba Petőfi Sándor is járt. A romantikus templomot 1857-ben Ybl Miklós tervei alapján építették. 1863-ban szentelték fel. Az alaprajza görög kereszt formájú, a belsejében romantikus oltár, copf szószék és egy neobarokk orgona kapott helyet. Egy haranggal rendelkezik, a templom négyszáz hívő számára nyújt ülőhelyet.

      Assisi Szent Ferenc templom

      Az Assisi Szent Ferenc templom egy alig egy évtizede elkészült egyházi létesítmény. A Kecskeméti Vadaskert mellett építették 2005 és 2007 között Borbély Lajos, Koós Károly-díjas építész tervei alapján. A ferences rend megalapítójáról elnevezett mediterrán hangulatú templomot 2007 szeptemberében szentelték fel.

      Szentháromság plébánia

      A barokk stílusú Kecskeméti Szentháromság Plébániatemplom alapköve 1729-ben lett elhelyezve, de három évtizeden keresztül készítette a piarista rend Demka Sándor vezetésével. A szószék Privigyéről származik, míg a főoltár Felvidékről. A mellékoltárok Nepomuki Szent Jánosról elnevezett, a Kalazanci Szent József és Mária oltár. Kecskeméten ez az egyedüli barokk stílusú templom. Az erkélykapun a piaristák és Koháryak oroszlános címerét helyezték el. A főhomlokzat szobrai: Szent Erzsébet, Kalazanci Szent József, Keresztelő Szent János, Szent László, Szent István és Szűz Mária, mindegyiket Conti Lipót Antal tervezte. Az alacsony torony két haranggal van ellátva. Belépve a templom belső hosszú, barokkos túlzásokkal tűzdelt, egyhajós, négy boltszakaszos. A bejárat felett tágas, előre ívelő karzat. Ritkaságnak számít az altemplom, amelyhez kripta is tartozik. Eredetileg a kecskeméti német polgárok kápolnája volt.