Esőprogram: a legjobb múzeumok a Viharsarokban

Igazi időutazást tesz az, aki felkeresi a makói József Attila Múzeumhoz tartozó Espersit-házat. A régi város hangulatát idéző Kazinczy utcában áll ugyanis Espersit János ügyvéd, író egykori otthona, s a 19. század végi eklektikus polgári ház korabeli miliővel várja a látogatót. Ez ma a múzeum irodalmi kiállítóhelye, ahol az ember egy száz évvel ezelőtti világba csöppen: a barátságos, ízlésesen berendezett, a korabeli polgári-értelmiségi létre oly jellemző tárgyakkal gazdagon díszített lakás íróasztala mellé könnyű odaképzelni a fáradhatatlan, az irodalomért és a közéletért rajongó Espersit Jánost, aki 1907-ben költözött Makóra. Szinte hallani a heves lelkületű beszélgetéseket, melyeket a házban rendre megforduló barátokkal folytatott a háziúr – politika, költészet, újságírás volt a téma. S ha ez nem lenne elég izgalmas, a ház külön „sztorija” az, hogy József Attila 1923 telén Espresit pártfogoltjaként beköltözött az alsó lakásba. Rajta kívül is számos, a korban meghatározó személy fordult meg Espersitnél, így nem csoda, ha az állandó kiállítás róluk (is) szól.

Szintén nagyon „emberközeli” a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum. Kevésbé az otthonossága, mint inkább a története és benne a Munkácsy műveket bemutató, „Egy géniusz diadala” című, valamint a Békéscsaba történetét feldolgozó állandó kiállítása teremt igazi kapcsolatot a környékkel és a mindenkori itt lakókkal. A frissen megújult, egyébként azonban hosszú múltra visszatekintő múzeum nagyszerűen vezeti végig a látogatót a város fejlődésén. Hétköznapi használati tárgyakat nézhetünk meg a szellős vitrinekben, belőlük bomlik ki egy-egy érdekes történelmi momentum, helyi szokás vagy akár anekdota. Húzhatunk harangkötelet, bámészkodhatunk a megelevenedő piactéren vagy beléphetünk egy panellakás nappalijába, ám miközben végigsétálunk a város három évszázadán, egyáltalán nem érezzük töménynek az információkat. 

A múzeum névadójának szentelt terem is erős élményt ad. Annak, aki az egész Munkácsy életművet szeretné itt megnézni, sajnos rossz hírünk van: itt mindössze egy teremben láthatóak a mester alkotásai. Ám mégis lenyűgöző a látvány – a megvilágítás, az elrendezés, és a képekhez kapcsolódó tudásanyag biztosan emlékezetes lesz mindenkinek. Ráadásként a festőgéniusz jónéhány személyes tárgyát is láthatjuk itt – a festéshez használt eszközöktől a sétapálcáig –, ami különösen közel hozza a látogatóhoz a kissé különc, de mindenekelőtt nagyon szerethető, céltudatos és világraszóló tehetségű embert.

Ha Gyulát vesszük célba múzeumjárás céljából, ott sem fogunk csalódni. A gyönyörű park közepén álló Almásy-kastélyban órákat lehet eltölteni akkor is, ha csak az állandó kiállítást járjuk végig. A szépen felújított és korszerűsített épületben a sok hazai kastélyban megszokott papucsos, kordonos látogatás helyett igazi felfedezőútra indulhatunk. Méghozzá egy igazán szokatlan perspektíván keresztül ismerhetjük meg az egykor itt folyó úri élet részleteit: komornyikok és inasok, szakácsok és szolgálólányok mindennapjait élhetjük át a termeket bejárva. Tippelhetünk, hogy mennyi ideig tartott egy tisztességes cipőpucolás, megtudhatjuk, hogy mit jelent a libériás inas kifejezés, megtapinthatjuk a különböző anyagból készült ruhaneműket, és mindeközben a kastély „láthatatlan lakóinak” élettereit is megismerjük.

Az emeleten aztán a kastély gazdáinak élete a téma, ám itt is ugyanolyan szórakoztató és interaktív a kiállítás mint a lenti részen. Külön kedvencünk a ruhapróba, mely legyen mindenki számára meglepetés! Ha pedig magunkba szippantottuk a sok-sok tudást és egy kis levegőre vágyunk, kapaszkodjunk fel a kastély toronykilátójába!