Bicikli, bor, Baja: leszállunk a bringáról, és ámulunk

A belváros is nagyon hangulatos, épületei magukon őrzik az évszázados magyar, német, horvát, szerb és zsidó együttélés sokszínűségét. A két nagyszerű tér, köztük egy aranyos sétálóutca, az egykori nagyáruházból átalakult (klasszicistából szecesszióssá váló) Bácskai Kultúrpalota mindenképp végigsétálandó. De az igazi attrakciók a Petőfi Sziget folyópartján sorakoznak, árnyas kocsmák, a nyári bulinegyed Halászpartja, egy működő hajómalom és halászati skanzen formájában. Különleges látnivaló még a romantikus bauhaus épület, a Bagyolyvár, valamint az egyedülálló Zsilipmúzeum és a könyvtárként funkcionáló, de emlékhelyként is látogatható egykori zsinagóga.

Az egész régióra rányomja bélyegét a szomszédos Kalocsai Érsekség közelsége, s ez a környék legnagyobb, remekül restaurált, pompás barokk kastélyán keresztül is tetten érhető. Az egykoron érseki nyári rezidenciaként működő épület – melyet a legenda szerint hat hét alatt húztak fel Mária Terézia látogatása reményében (de valójában már a török kivonulása után elkezdték építeni a visszatérő kalocsai érsekek) – izgalmasan ellenpontozza a közeli pincesor funkcióját, ami állandó kiállításaiban is megnyilvánul – részint a hajósi búcsújáróhelyról, részint a homokhátsági borkultúráról szólóan.

Érsekhalma elmondhatja magáról, hogy régebben lakott település például Rómánál, lévén, hogy a határában magasodó, meredek löszfalon emelt bronzkori földvár legalább háromezer éves. Misztikus hely, tele hátborzongató legendával, az itt élő németajkúak csak Elátkozott hegy néven emlegették. (A dombba vájt pincék és barlangok viszont már középkori eredetűek.) Legjobb, ha teliholdkor érkezünk, mikor a monda szerint a holdfény végigsúrolja a gerincet, és megnyílik a hegy kapuja, benne a sok kinccsel. De ha így lenne, sietnünk kell, mert ahogy túlhalad rajta, bizony örökre ránk záródhat az ajtó. Megközelíthető az 54. sz. főút érsekhalmi leágazással szemben lévő útról.

Viszonylag ritkának mondható, hogy valódi kastély épült volna Magyarországon az utóbbi évtizedekben, de ez is megtörtént. Gilián József, a kilencvenes években, sikeres vállalkozóként (és kutatásai szerint Zrínyi Miklós leszármazottjaként), megépítette a zsirai Rimanóczy-kastély remake-jét. A park és az épület valóban korhűen barokkos, a 600 négyzetméteres beltér inkább eklektikus, a képzőművészeti magángyűjtemény otthona. A Gilián család ma is itt él, vadásztársaságot, ménest és borászatot tartanak fent, turistákat szívesen látnak vendégül.

Különleges természeti képződmény, a százezer évvel ezelőtti Duna-meder által létrehozott, fokokkal, erekkel, posványokkal behálózott Kalocsai Sárköz mementója. Az újabb kori tőzegbányászat fekete vízű tavakat eredményezett, gazdag élővilággal, óriáscsíborral és mocsári halakkal a vízben, pézsmapocok várakkal a parton, löszfalban fészkelő színpompás gyurgyalagokkal, vidrákkal és gázlómadarakkal. Egy két és fél kilométeres tanösvényen járható be, ahol mindent megtudhatunk egy elsüllyedt világ, a tőzeges mocsár életközösségeiről. A tanösvény a császártöltési Csala-csárdától indul az 54. számú főút 68-as kilométerénél.

Égnek meredő ágyúcsövek, indulásra kész harckocsizászlóalj, helikopterrotorok, rakéták és MIG vadászgépek szárnyai, páncélozott szállítójárművek, fémmonstrumok három hektáron, felvonul az egykori Varsói Szerződés hadereje. Különös hangulatú haditechnikai, ipar- és politikatörténeti skanzen a rendszerváltás utáni idők emlékezetes gazdasági szereplője, a Pintér Művek és a Hadtörténeti Intézet együttműködésében. Még Kádár János vadászpuskái is láthatóak.