5 fun fact, amit nem biztos, hogy tudtál a spárgáról!

A zöldségek királynőjeként is emlegetett zöldséggel vélhetően már mindenki találkozott, ám annak ellenére, hogy a kora tavaszi időszakban igen népszerű, ráébredhetünk milyen keveset is tudunk róla. A spárga, vagy népies nevén nyúlárnyék hazánkban fehér (halványító), és zöld színben kapható, de kevesen tudják, hogy ugyanarról a növényről van szó. A spárgának először a sípja bújik ki a földből, mely napfény hatására bezöldül. A fehér spárgát úgynevezett bakhátakban nevelik, és már akkor leszüretelik, amikor még nem bújt ki teljesen a föld alól. Bár többhasznú növény, legértékesebb része a zsenge és ízletes sípja. A betakarítás tavasz közepére esik (általában április közepén kezdődik), és csupán két hónapig tart. Ám ha elkezd beérni, akkor a gazdáknak bizony iparkodniuk kell, mert a sípok rendkívül gyorsan nőnek. A spárgát napi kétszer szokás szedni, és ha nem szedik le időben, akkor könnyen értéktelenné válnak. A „spárgaszüret” igazi kihívás az őstermelőknek, hiszen sok törődést igényel, valamint fokozott a munkaerőigénye (ami, úgy is tapasztalhatjuk, gyakran meglátszik az árán), ám értékes bevételforrás egy olyan időszakban, amikor még viszonylag kevés egyéb zöldség érik. Arról nem is beszélve, hogy mi, fogyasztók is meglehet élünk-halunk ezért a növényért, számos jótékony hatása és fantasztikus íze miatt. Na de mit lehet tudni erről az izgalmas növényről? Ebben Barta Zsolt gazda, másodgenerációs spárgatermelő segít.

Egyre ismertebb tény, hogy a spárga zsírtartalma, kalóriatartalma, és szénhidráttartalma egyaránt jelentéktelen. Ezzel szemben ásványi anyag tartalma kiemelkedő: káliumban, kalciumban, vasban, foszforban és cinkben gazdag. Magas az emészthető rosttartalma, továbbá vitaminokban is dúskál: C, E, B1, B2, B6 - mind megtalálható benne. Mondhatjuk, hogy csodanövény, nem véletlenül tartják különleges, előkelő ételnek a spárgát évszázadok óta. Barta Zsolt szerint a „zöldségek királynője” név már csak azért is áll, mert a zöldségek közül talán ez bír a legjobb beltartalmi értékekkel. Érdekes módon a spárgát elődeink gyógynövényként tartották számon. Elsősorban vízhajtó – ezáltal méregtelenítő hatása miatt volt ismert. Kifejezetten javasolt duzzadt, vizesedett lábak kezelésére, valamint egyéb méregtelenítő kúrákra.

A spárgának rendkívül magas a víztartalma, ezért, ha őrlemény formájában jutunk hozzá, akkor bizony koncentráltan kapjuk vissza a fenséges ízt. Ezekből a spárga-őrleményekből királyi krémleves készül, sokkal finomabb és krémesebb, mintha friss spárgából készítenénk. Összehasonlításképp: 2-3 evőkanál őrlemény több mint két kiló spárgából készül. Négy főre pedig elég egy evőkanálnyit felhasználni. 

Mostanában egyre nagyobb figyelem fordul a lila spárgára; számos gazda kísérletezik az izgalmasnak tűnő változattal. Barta Zsolt azonban felhívja a figyelmet, hogy bármennyire mutatós volna a tányéron, a lila spárga hő hatására szinte azonnal elveszítheti a színét és előreláthatólag zöld lesz.   

A fehér és a zöld spárgát eltérő módon kell előkészítenünk. A fehér spárgának a héja kesernyés ízű lehet, ezért mindenképpen érdemes megpucolnunk. A zöld testvérét azonban csak a fás résztől kell megszabadítanunk. Ennek népszerű módja, ha megfogjuk a növényt két végén, és eltörjük. Ám Barta Zsolt szerint ezzel a módszerrel sok mehet kárba.

Barta Zsolt felhívja a figyelmet, hogy az időjárástól függően április közepétől lehet kapni hazai spárgát. Hazánkban korábban nem terem meg, így, ha a hazai termelőket támogatnánk és az ő munkájuk gyümölcse – jelen esetben zöldsége, terménye – mellett tennénk le voksunkat, érdemes bevárni a fenti időszakot.