Vulkán és földvár maradványaira épült a Gömbkilátó Balatonbogláron

Most Kalandpark, Lombkoronasétány és az ország egyik leglátogatottabb kilátója található Balatonboglár legmagasabb pontján, a 165 méter magas Várdombon. A jelentős turisztikai vonzerővel bíró úti cél története több évmillióra nyúlik vissza, amit érdemes ismerni, ha nyakunkba vesszük a meredek kaptatókat.

Majd' száz éve még csak üres domb fogadta a fürdővárosba érkezőket. Felszínét vulkanikus bazalttufa borította, aminek egyik fele ma is őrzi ennek nyomait. Az 1900-as években lelkes patrióták vették kezelésbe, igazi fürdőparadicsommá akarták tenni a települést. Ennek érdekében igyekeztek mindent megtenni, hogy felhívják a déli partszakasz révkikötőjére a figyelmet.

A kopár felszínű domb mai formáját az 1910-es években kezdte felvenni, amikor Gyulai Gaál Gaston földbirtokos fekete fenyőkkel kezdte beültetni a területet. A több mint 100 éves fenyők szívósabb példányai ma is árnyékot biztosítanak hőség idején. A látványt gazdagította, hogy fakilátót is állítottak, ami az 1960-as évekig állt itt. Ezt a kilátót váltotta később a ma is látható Gömbkilátó.

A Gömbkilátó eredetileg nem is kilátónak készült. Az 1958-as világkiállítás után már nem vették hasznát a gigantikus, 15 méter átmérőjű építménynek, így először Balatonföldvárra, majd Fonyódra szállították. Végül Balatonbogláron talált igazi otthonra, a ’70-es évek elején. Érdekesség, hogy még most is heves vita övezi, hogy 1972-ben vagy 1973-ban történt meg az összeszerelése.

Az elképzelés az volt, hogy – az eredeti tervnek megfelelően – üvegborítást kap, és egy presszót nyitnak a belsejében, ám ez nem valósult meg. A város elöljárói szerint a dombot érő természeti erők ostromát nem bírta volna el a szerkezet, a rossz nyelvek szerint pedig azért nem épült meg a plusz üvegborítás, mert a szállítás alatt eltűntek az üveglapok.

Két helyi lakoshoz, Zics László építészhez és Harsányi Zsigmondhoz köthető, hogy díszkivilágítást kapott a háromszögekből álló kilátó, így mintegy tájékozódási pontként is tündököl a balatoni éjszakában. A Gömbkilátót a túlpartról is jól látni.

A Gömbkilátó környezete az elmúlt években több fejlesztésen is átesett. 2013-ban nyílt meg a Kalandpark, majd 10 évvel később a 265 méter hosszú Lombkoronasétány, amit egy több száz méteres padozat-út tesz körsétánnyá. Ehhez hasonló nincs sem az északi, sem a déli parton.

A szemfüles turisták egy különleges emléket is találhatnak a Várdombon. Még most is látható az a kő, ahonnan a mendemonda szerint egy török janicsár lovával a mélybe vetette magát. Az elbeszélések szerint a magyarok üldözték, és a rabság helyett a szakadékot választotta. Ez a „patanyomos kő”, ahonnan elrugaszkodott, a mai napig megtalálható a körsétány mellett.

A város szimbólumát Xántus Jánosról nevezték el. A somogyi származású etnológus és zoológus az 1800-as évek derekán Amerikában szerzett hírnevet magának. Dolgozott többek közt az Arkansas folyó feltérképezésén, de bejárta az akkor még ismeretlen Kaliforniai-félszigetet is. Jelentős növény- és állattani kollekciót ajándékozott Magyarországnak, ahol munkásságát elismerték, és ő lett a Fővárosi Állat- és Növénykert első igazgatója is.