Panoráma, amit a püspök szerint is látnod kell

Aki nézett már föl éjszaka a Badacsonyra, biztos, hogy észrevette a kivilágított fehér keresztet a hegy tetején. A Ranolder-kereszt megközelítése közepesen nehéz az emelkedők miatt, de megéri a túra: nappal gyönyörű panoráma nyílik innen a lábunk előtt heverő Balatonra.

Badacsony állomásról a kék háromszöget kell követni (a Római úton, majd a Kisfaludy Sándor utcán egyenesen a Rózsa-kő felé), majd a Hertelendy-emlékműnél kell balra kanyarodni a kéktúra nyomvonalára, Badacsonytomaj állomásáról pedig a kék kereszt jelzés visz fel a kereszthez. A Badacsony fennsíkjára érve már csak az Országos Kéktúrát kell követni a keresztig és a kilátóig, és jöhet a látványos panoráma.

A Badacsonyban jártas túrázóknak biztosan ismerős kép a Ranolder kereszt és az onnan eléjük táruló kilátás, azonban sokan nem ismerik a történetét és a hozzá kötődő legendákat.  A keresztet Ranolder János veszprémi püspök állíttatta (innen az elnevezés), Badacsony 400 méter magas déli peremére 1857 szeptemberében. Ranolder püspök annyira csodálatosnak találta a Badacsonyt és a tetejéről nyíló kilátást, hogy ezzel is emlékeztetni akarta az embereket, hogy ilyen csodát csak az Isten tud alkotni.

Ranolder János püspököt 1850 májusában szentelték veszprémi püspökké. Rendkívül művelt ember volt, hat nyelven beszélt, latin nyelvű tudományos munkáit tankönyvként használták. Nevét élete során az általa alapított nőnevelő iskolák, a „Ranolder Intézetek” tették híressé. A badacsonyi környékhez a szőlő iránti tisztelete kötötte: Csopakon, Badacsonyban, a Somlyó hegyen és a Hegyalján is telepített szőlőt, modern alapokra helyezte a fajtanemesítést. Itt termett boraival számos díjat is nyert. Érdekesség, hogy 1867. június 8-án ő koronázta meg Erzsébet királynét.

Maga a Ranolder-kereszt több, igen súlyos, faragott kőtömbből áll – a legnagyobb darabokat a legenda szerint 40 bivaly vontatta fel a hegyre. Mellette állva érezhetjük csak igazán monumentális jellegét, ahogy a hegytetőn a csodálatos kilátás felé tekintünk. A hegy fennsíkjának szélén ácsorgó bazaltorgonák a vulkanikus múlt tanúi: különböző lefolyású kitörések nyomai, melyek során előbb keményebb kőzetekből kisebb gyűrű jött létre, később pedig hígan folyós bazaltláva terült szét rajta. Az így létrejött bazaltoszlopokat és tornyokat a nép csak „gyapjúzsákoknak” nevezi, jellegzetes formájuknak köszönhetően.

Az alkotás nemcsak a környék, de Magyarország egyik legismertebb keresztje is, számos legenda és monda köthető hozzá. Ehhez a helyszínhez köthető Harangozó Börc mondája is: a Kőkereszt alatt fekvő sziklapad egy része szabadon kinyúlik a levegőbe. Ha a kinyúló követ kalapáccsal vagy kővel megütjük, a harang kondulásához hasonló hangot ad, amely messze elhallatszik a magasból. Ilyenkor mondják, szól a Harangozó Börc (a börc kifejezés a hajdani zalaiak számára bércet, vagyis sziklaszirtet jelentett). A monda szerint ez a „harangszó” mentette meg a fiatal badacsonytomaji fiú életét, mikor gonosz testvére a vízbe akarta dobni, hogy egyedül örökölhesse meg a családi fészküket. A helyiek a legenda mellett, szerencsehozó hatást is társítanak a kereszthez, úgy tartják, hogy a kereszt megvédi a szőlőt a mindenféle bajtól.

Ranolder nevét azonban nem csak a kereszt viseli, hanem egy a Sümegtej családi vállalkozás által gyártott keménysajt is, mely számos nemzetközi díjat nyert, többek között 2017-ben, Franciaországban, a Nemzetközi Sajtversenyen Aranyérmes lett. A manufaktúra a sajtot a veszprémi püspök emlékére és tiszteletére nevezte el Ranoldernek, aki nagyon sokat tett a környék mezőgazdasági kultúrájáért: ahogy korábban említettük, első sorban a szőlő- és bortermelés, de a tejtermelés és feldolgozás fellendítése érdekében is.