Mindent a szemnek, semmit a kéznek! Indulj vadviráglesre!

Érthető módon minden tavaszi túrázót megkísérthet a gondolat, hogy a természetben megtapasztalt csodát valamilyen módon hazavigye magával. Ám amilyen gyönyörűen mutatnak a bársonyos szirmú színpompás kisvirágok a saját természetes közegükben, olyan gyorsan veszítik el szépségüket, ha leszakítjuk őket – a vadvirágok a nemesített társaikkal ellentétben pár óra alatt elhervadnak a markunkban, így, ha hosszan szeretnénk élvezni a látványukat, érdemes inkább fényképen megörökíteni őket. Magyarországon jelenleg 700-nál is több növény áll védelem alatt, közülük számos-számtalan olyan, ami éppen tavasz elején bukkan elő a földből. Ezekből mutatunk be most párat. Keressétek őket, és vigyázzatok rájuk a túrák során!  

Március és április között, sziklagyepek, lejtősztyeppek, bokorerdők környékén virágzik ez a méltóságos kinézetű védett virágunk. Többek között a Cserhátban, a Jászságban, a Kisalföldön, a Keszthelyi-fennsíkon, a Pilisben és a Mátrában kell keresgélnünk, ha a nyomára szeretnénk bukkanni.

Gyertyános-tölgyesek és bükkösök pompás lakója a védett pirosló hunyor, mely szintén március-áprilisban bontogatja zöldes-bíbor szirmait. Itthon legnagyobb eséllyel a Bükkben akadhatunk rá, és jó, ha tudjuk, hogy a növény valamennyi része mérgező!

Többen valószínűleg krókusz néven ismerjük a február és április között virágzó kárpáti sáfrányt, mely Magyarországon leginkább az Észak–Alföldön fordul elő. A növény itthon ritkaságszámba megy, 1982 óta védett.

Márciustól egészen májusig gyönyörködtet élénksárga virágaival a tavaszi hérics, vagy más nevén a kikerics. Száraz gyepekben, irtásréteken és legelőkön találkozhatunk vele, de fontos, hogy lenyűgöző külseje ellenére semmiképpen ne vigyük haza – egyrészt mert védett, másrészt mert erősen mérgező.

A hóvirág közeli rokona, a tavaszi tőzike már egészen korán, februárban kibontja apró szirmait. Míg a hóvirág általában lomberdőkben virul, a tőzike inkább a vizes, mocsaras, lápos helyeket szereti, így például a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban érdemes nyitott szemmel járni, ha látni szeretnénk.

Magyarországon öt csillagvirág faj él, közülük a legelterjedtebb a ligeti csillagvirág. A csillagvirág természetesen virágainak formájáról kapta a nevét, apró kékes-lila csoportjai párnaként terítik be az erdő talaját. Leggyakrabban a Duna-menti ártéri ligeterdőkben találkozhatunk vele.

Valódi ritkaság hazánk ártéri rétjeinek és láperdeinek védett hagymás évelő növénye. Pompás sakktábla mintájú szirmai bíborlila, de hófehér színekben is megjelennek, levelei azonban egyszerűek, zöld fűszálakra emlékeztetnek. Magyarországon Zalában, a Bükkben, a Zselicben, a Bodrogközben és Szatmár-Bereg megyében is felbukkanhatnak, március-áprilisban virágoznak.

Ez a kedves nevű orchideafajta a fokozottan védett növényeink közé tartozik, ma már alig 30 helyen lelhető fel, elsősorban az Északi-középhegységben. Nevét különleges papucs formájú módosult lepelleveléről kapta, ami a beporzó méheket segíti beporzó munkájuk alapos elvégzésében. Magyarországon több hasonlóan aranyos nevet is kapott: rigópohárként, Vénusz-sarucskaként, kisasszony papucsaként is emlegetik.

Indulás előtt ajánljuk, hogy keressétek fel a nemzeti parkjaink weboldalait, ahol naprakész információt találhattok az aktuálisan virágzó fajokról. Emellett már vaskos enciklopédiákat sem kell magukkal cipelniük azoknak, akik szívesen megismernék a körülöttük ébredező természetet és kedvelik a digitális megoldásokat, számos növényfelismerő telefonos applikációt találhatunk, melyek a helyszínen készült fotók alapján képesek beazonosítani a frissen nyílt szépségeket.