Túrabakancsot fel! – Kedvenc őszi Kéktúra útvonalaink

Az Országos Kéktúra Magyarország leghosszabb, jelzett (egybefüggő) túraútvonala, mely minden évszakban festői kirándulóhelyekkel szolgálja a túrázókat, már az 1930-as évek óta. Egyes szakaszok annyira közkedveltek, hogy a National Geographic 2020-ban a világ 25 leginkább ajánlott utazási célpontja közé is sorolta. A turistaútvonal nyugatról keletre, az ország északi tájain halad 1172,3 kilométeren, és 27 szakaszon át. Bár az év minden szakában nekivághatunk a Kéktúrának, most olyan útvonalakból válogattunk, amelyeket ősszel különösen érdemes felfedezni. 

A legendás Kéktúra első szakasza változatossága miatt is megunhatatlan: alpesi panorámát nyújtó kilátók, völgyekben meghúzódó forrásvizek, apró falvak, eldugott kastélyok, arborétumok és régi templomok is várnak itt a felfedezni vágyókra. Az ország nyugati határáról induló túraútvonalat több napra lebontva érdemes teljesíteni, ám ha mégis inkább egy egynapos tartalmas természetjárásra vágynánk, akkor a mindössze 16 km-es első szakaszt is választhatjuk úticélnak. A Kőszeg várostól a Dunántúl legmagasabb kiemelkedéséig, Írott-kőig tartó szakasz ugyanis a Kőszegi-hegység jelentősebb látnivalóinak sorát érinti. Megcsodálhatjuk például a szőlőhegyekkel körülvett, az osztrák határtól mindössze néhány méterre található Kálvária templomot és az innen nyíló panorámát Kőszegre; a vörös és sárga falombok tövében kóstolhatjuk meg a honfoglaló vezérekről elnevezett Hét-forrás vizét, vagy miközben az őszi erdő színeiben gyönyörködünk egy kis erdészeti múzeumot, az úgynevezett Stájerházakat is szemügyre vehetjük. Ha mégis inkább a többnapos túrát választanánk, a hegyvidéki látványon túl, leereszkedve a magaslatokból, a Kisalföld tájait is bebarangolhatjuk egészen Sárvár városáig, a Rába folyó partjáig. Hosszú zarándoklatunk fáradalmait a város gyógyfürdőjében is kipihenhetjük.

A Balaton tájait nem csak nyári felüdülésként érdemes úticélként választani, a Balaton-felvidék ugyanis ősszel mutatja egyik legszebb arcát. Érdemes egy pohár kiváló bor társaságában gyönyörködnünk az itt elterülő táj szépségében, a térségben számos kiváló borászat és pincészet működik. A Kéktúra ötödik, Tapolca és Badacsonytördemic települések közötti szakasza egyébként az ország egyik legizgalmasabb geológiájú vidéke: hatalmas tanúhegyek, bazaltorgonák és vulkáni talajon életre kelt borkultúra vár itt ránk. Ezen a rövid, de mégis izgalmas útvonalon szőlőkerteken és buja erdős utakon haladva fedezhetjük fel a Szent György-hegy bazaltoszlopait, majd útvonalunk során megcsodálhatjuk a Balaton egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján elterülő Szigligeti várat, de túránk végén a Badacsonyban egy jó bor társaságában a balatoni panorámát is élvezhetjük.

A Kéktúra Becskétől egészen Mátraverebélyig húzódó hosszú szakasza a Cserhát vidékének leglátványosabb részén vezeti végig a túrázókat. Az útvonal egyik különlegessége, hogy a lankásan hullámzó, erdős hegyhátak múltidéző, kicsiny, csendes falvak látványával társul. A túraútvonal első megállójánál a Szanda-vár szerény romjánál a Cserhát jellegzetes erdős és legelős lankáit, valamint a köztük megbújó apró falvakat fentről is megcsodálhatjuk. Mielőtt meghódítanánk a Szanda-hegyet, egy kis kitérővel Becske északi határában egy kis buddhista szentélyt, egy sztúpát is felfedezhetünk. Majd a Szanda-hegyről leereszkedve mintha egy különös időutazásban lenne részünk: a Cserhát településképe ugyanis szépen konzerválta a régi idők lenyomatait, és csak helyenként futhatunk bele új építésű nyaralókba. Utunk során az ország egyik legszebb világörökségi helyszínét, Hollókőt is felfedezhetjük. A túra alatt további különlegességek is várnak ránk: ilyen például Hollókő és Felsőtold között, a Szár-hegy délkeleti oldalában nemrégiben épült új Kéz-kilátó, vagy a mátraverebély-szentkúti remetebarlangok, amelyeket valószínűleg már létező, természetes barlangok megnagyobbításával hoztak létre a világtól elvonulni vágyó remeték.