Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

    Aktív

    Hegyi ásványok nyomában a zempléni ’Telkimanóval’

    • Méhész Zsuzsa
      Faopál, jáspis, hegyikristály. Egy marék ásvánnyal, élményekkel és egy különös barátság ígéretével tértem haza a Zemplénből. Mindezekért Telkibányáig kellett autózni, de ahogy a slusszkulcsot a zsebembe mélyesztve elindultam Bartók Józseffel az erdei ösvényen, egyszerre kiszellőzött a fejemből a város és az utazás minden zaja.
      Faopál, jáspis, hegyikristály. Egy marék ásvánnyal, élményekkel és egy különös barátság ígéretével tértem haza a Zemplénből. Mindezekért Telkibányáig kellett autózni, de ahogy a slusszkulcsot a zsebembe mélyesztve elindultam Bartók Józseffel az erdei ösvényen, egyszerre kiszellőzött a fejemből a város és az utazás minden zaja.

      Telkibányán Bartók Józsefet csak Telkimanóként ismerik. Ő pedig az erdőt, a Zemplén rejtett zugait ismeri, és ha szeretnénk, titkaiba minket is beavat. Hegyi ásványok és aranyérc nyomában jártunk Észak-Magyarországon.

      Manó az erdőben

       

      Ha manókkal találkozunk, titkon valami meglepetésre, sőt csodára is számíthatunk. A találkozás első pillanatában valóban el lehetett képzelni, hogy Telkimanó valamelyik öreg tölgy odvából pattant elénk, esetleg, ha éppen nem turistákat terelget a Zemplén ösvényein, akkor fent, a lombok közt ülve beszélget a madarakkal. Közel járunk az igazsághoz, mert Bartók József a Zemplén utolsó fűszálait, gombáit, állatait, bányáit és denevéreit is ismeri, és tudását örömmel osztja meg másokkal. Manóságát bizonygatnia felesleges, zöld ruhájában fürgén és otthonosan mozog a vadonban és a mezőkön. A Telki- előtagot pedig Telkibányától kapta, ahol él, és ahol kapcsolódni lehet az általa vezetett túrákhoz.

       

      Ásványgyűjtésre indulunk vele, de mire a lelőhelyhez érünk, már kipróbáltuk a visszhangot, megértettük a gyökér és a levél kapcsolatát, megtanultuk néhány, utunkba kerülő gomba nevét, és azt is, hogy mire valók. Szintúgy a gyógynövényeket vagy az erdő fogyasztható bogyóit-terméseit. Mindezt nem iskolás módon, hanem élvezettel: egy idő után azon kapjuk magunkat, hogy szaporán szedjük a lábainkat az apró ember után, hogy halljuk minden szavát. Telkimanó halkan beszél, mintha nem akarná megzavarni az erdő nyugalmát, mondanivalójának súlya van, bár könnyed humorba ágyazza. A csapatban az apró gyerekektől az idősebbekig mindenki élvezettel hallgatja, mintha évszázados életbölcsességet sűrítene pár órányi erdei sétába.

      Kristályhegy és aranybánya

       

      A terepre érve én csak a fákat látom, mondjuk azok is szépek, a Zemplén minden évszakban varázslattal bír. Hogy lesz ebből ásványgyűjtés? A szerencsések bizonyára találnak majd valami érdekeset, de nehezen hiszem, hogy itt nekem babér terem. Aztán a manó hátizsákjából előkerülnek a célszerszámok: kertészkedéshez használt, rövid nyelű ásók, kiskapák, csákány. Ő veszi észre az első hegyikristály darabokat, és pár perc múlva mindenki térdelve-négykézláb túrja a földet, keresi a kincset. Miközben versenyzünk, ki talál szebb-érdekesebb köveket, alkalmunk lesz közelről szemügyre venni az erdő mikrovilágát, a virágzaton megbújó fényes bogarakat, az avar alól épp a kalapját kidugó gombákat, állatnyomokat, melyeket természetesen Telkimanó könnyedén felismer – és ez legalább annyira érdekes, mint az ásványok utáni kutatás. Meglepő, de a talpunk alatt közvetlenül, vagy a talaj felszínét alig megbolygatva változatos és érdekes ásványokra találunk.

       

      Pár perc múlva a kincsvadászatban kevésbé jártasak is szorongatnak köveket a markukban: van abban különös, üveges törésű, áttetsző hegyikristály-darab, opál és geóda is. Ne gondoljuk, hogy ezeket a túra előtt felismerni vagy megnevezni képesek lettünk volna, de most valódi szakértőnek érezzük magunkat – pedig abból csak egy van közöttünk. Bartók József elmeséli, mi mindent rejt még a hegy: gyomrában régi bányák tárlói rejtették egykor a nemesércet, aranyat az Árpádok korától kezdve bányásztak itt, az Anjou uralkodók idején a ma 600 lakosú Telkibánya várral erősített királyi bányavárossá fejlődött.

      Jégbarlang és Mátyás kútja

       

      Telkimanó megmutatja az odvas kocsánytalan tölgyet, melynek hasadékába kényelmesen befér. Ez az ő fája – és készséggel elhisszük, hogy ha nem minket terelget, akkor itt ülve figyeli-hallgatja az erdő rezdüléseit. Elvezet a jégbarlanghoz, melynek hőmérséklete a kánikulai napokon sem emelkedik 7-8 fok fölé. Eredetileg aranyat kerestek, emiatt vájták a hegybe a 23 méteres alagutat, melyet különleges klímájának felfedezése után a helyiek sokáig természetes hűtőszekrényként használtak. A lezárt nyílás alatt csörgedezik a jéghideg vizet adó Szép Ilonka-patak. A monda szerint a környékbeli leány és az itt vadászó Mátyás király egymásra találásának helye volt – bár a legendákat ki szokták sajátítani, így erre a pontra több, eltérő földrajzi hely is pályázik.

       

      Bartók József eredetileg az asztalos szakmát választotta – így a fákhoz köze lett volna akkor is, ha nem lesz belőle Telkimanó, aki bármelyik öreg tölgy mögül felbukkanhat a Zemplénben. Az élő fákat azonban sokkal jobban szereti, mint a fűrészárut. Ha biztosabbra szeretnénk menni, akkor Facebook-oldalát vagy az telkibányai Ezüstfenyő Hotel programjait keressük inkább.