A festők nem csak haláluk után lesznek híresek: BeaArt és az Artiszt Wine & Spirit bár

Egernek sok jelzője akad, mint például fürdőváros, gyógyvizek városa, borok városa, egyházi központ, egyetemi város, a hősiesség városa, de a város méltán lehet büszke művészeire is. Galambos Bea eredetileg hangonyi, hivatása szerint szakközgazdászként, a közigazgatásban dolgozott évekig, de élete megváltozott, s Egerbe költözött. Mindig vonzotta ez az észak-magyarországi gyöngyszem, és talán a város miliője, a barokk kis utcák, kávézók, éttermek ihlette tér hozta meg igazi szerelmét, a festészetet. Erről az újjászületésről kérdeztük a művésznőt.

Mikor jött el a pillanat, hogy ecsetet ragadjon?

Három időszak volt az életemben amikor beköszönt a festészet, az első 15 évvel ezelőtt, pusztán dekoráció miatt elkészült három festményem, ez csak egy kis „villanás” volt az életemben. Az akkori pillanat arra volt jó, hogy így ismertem meg az anyagokat. Majd volt egy hosszabb szünet. Öt éve, amikor barátnőm, Dósa Csilla, aki szintén fest, ajándékba adott egy Munkácsy ecsetet, akkor megint belekóstoltam az alkotásba, de két és fél éve jött egy fordulópont. Valahogy újra azt éreztem, ecsetet kell ragadnom, így elkészült öt festményem. Sok pozitív visszajelzést kaptam, ami rendkívül motivált, ezért két éve folyamatosan festek. Kialakult a stílusom, megtaláltam a saját irányomat.

Honnan és mikor jön az ihlet?

Imádok fotózni, bárhol járok a világban, utazás közben, városban sétálok, akár csak megfog egy színvilág, neten látok érdekes képeket, például egy karakteres arc mivel elsősorban portrékat festek. A technika segítségével összeollózom, megszerkesztem, amit szeretnék majd jönnek a színek. Nagy méretű, általában egy négyzetméter körüli festményeket festek, ezért az arányok megtartása miatt a vászonra vázlatot készítek.

Miért éppen az ethno stílust választotta?

Imádom a színeket, azok egymáshoz való viszonyulását, kifejező képességét, a kontrasztokat, és ugyanennyire rajongok a különböző nemzetek kultúrájáért. Egy perui, török, indiai nő autentikus öltözete, a hajdíszek megengedik azt, hogy kiteljesedjek a színek adta lehetőségekben. Imádok játszani az egyes technikákkal, sok képem valamelyest domború, egész extrém eszközöket is használok, mint például szivacsot, ezzel elmaszatolódott hatást érek el, de a színek összeolvadnak, így például csodás virággá állnak össze.

Van a családban más képzőművész?

Nincs. Anyukámnak nagyon jó a kézügyessége, talán ezt örökölhettem. Nem tudom azt mondani, hogy már gyerekként is festő szerettem volna lenni. Ugyan én voltam a legjobb rajzoló az iskolában, versenyekre küldtek, de nem volt jelentősége. Hobbi szinten kezdtem, és anyukám helyre is rakott: Azt ugye tudod, hogy festők csak haláluk után lesznek híresek? – kérdezte. De ma már nagyon büszke rám, mint festőre.

Hogyan talál egymásra egy bár és a művészet?

Mint ahogy neve is sugallja, az Artiszt Wine & Spirit elkötelezett a művészet népszerűsítése iránt. Maga a bár különleges stílusú, kicsit eklektikus, de elegáns, ráadásul kutya barát hely, ahol több mint 110 féle ital, bor és olasz kávé szerepel az itallapon. De megvásárolható az itt kiállított, egri és környékbeli, kortárs művészek által készített művek egy része is. Eger szívében, a népszerű sétáló utca egyik elegáns szecessziós épülete adja a hátteret a festményeimnek, amelyek így életre kelnek és részévé válnak a történelmi belváros színes forgatagának.