Helyszín címkék:
A fény városa, Hollywood bölcsője
Méhész Zsuzsa
Mehr licht!
Párizst és Mátészalkát az köti össze, hogy mindkét városban ugyanakkor indult meg az áramszolgáltatás. Itt, Kelet-Magyarországon 1888-ban gyulladtak ki az első utcai lámpák fényei, itt állt a mai Magyarország első villamosított lakóháza is. Hogy lehet az, hogy amikor a fővárosban még a lámpagyújtogató járta körbe esténként a Korzó gázlámpáit, addig Mátészalkán már elektromos közvilágítás működött?
Úgy tudjuk, Schwartz Mór iparos-vállalkozót az 1880-as párizsi világkiállításon nyűgözte le az áramfejlesztő dinamó – és mint leleményes vállalkozó, rögtön azon kezdett gondolkodni, hogy ez neki milyen jó lenne. Folyamatosan újításokon törte a fejét: volt gőzmalma, szeszgyára, olajütője is. Először a gyártelepén fejlesztettek áramot, majd azt a saját lakásába is elvezették. A Kossuth utca sarkán látható az a villanyoszlop, ami minden erre járót emlékeztet: ez az a hely, ahol az elektromos közvilágítás először fényt hozott az utcákra Magyarországon.
Hogy ezt jól megjegyezzük, nem csak az egykori lámpaoszlopot, hanem a Szalkai-Schwartz ház friss-ropogós villamosítástörténeti kiállítását is megnézhetjük. A példa értékűen felújított Kossuth utca épp mostanában kezd újra fogalommá válni Mátészalkán: a kellemes, árnyas sétányon állt eddig is a Szatmár Múzeum és híres kocsigyűjteménye. Most azonban kulturális negyed alakul ebben az utcában, ami Bíró Lajos művész ikonikus szobrával kezdődik: a mécsest tartó fiú egyben a város szimbóluma is lett. És a fény történetével kapcsolatos érdekességeket megosztó, utcai kiállításban folytatódik. A fény olyannyira hozzákapcsolódott a város történetéhez, hogy Mátészalka sok kulturális rendezvénye közül a legnagyobb a Fényes napok nevet viseli.
Még egy Schwartz…
A Kossuth utcában már korábban is áradhatott a csí, lehet itt valami, ami különlegessé teszi ezt a várost. A szintén Kossuth utcai zsinagóga falán nem csak hat, hanem ötágú csillagokat is találunk: a Hollywood Boulevard híres sétányának mintájára készített két plaketten Adolph Zukor és Tony Curtis neve szerepel. Mindkettőjüknek köze volt Mátészalkáról. Zukor Adolf Mátészalkáról indult szerencsét próbálni a Tengerentúlra, 25 dollárral a kabátja bélésébe varrva. Majd ő lett nem csak a máig működő Paramount Pictures, hanem az egész hollywoodi filmgyártás és stúdiókultúra megalapítója.
Ebben a stúdióban készült a Madagaszkár, az Amerika Kapitány, a Mission: Impossible, a Star Trek és a Transformers is. Sétáljunk csak tovább a Kossuth utcán! A vadonatúj mozi is a nagy stúdióalapító nevét viseli. A mozi előcsarnokában elcsodálkozhatunk a filmtörténetben szerepet játszó honfitársaink hosszú listáján: ezt végigolvasva úgy tűnik, magyarok nélkül nem lett volna Hollywood.
A városban kereste gyökereit, megfordult itt Tony Curtis, akinek szülei Mátészalkáról vándoroltak ki New York City-be: ő már ott született, Schwartz Bernát néven. A Szalkai-Schwartz ház Tony Curtis emlékszobájában eredeti, a színészóriáshoz kötődő relikviák és egy remek kiállítás eleveníti fel életútját. Az emléktárgyak egyenesen Tony Curtis özvegyétől érkeztek, de a család más módon is kapcsolódik Mátészalkához. 2021 nyarán Jamie Lee Curtis az elsők között nézte meg apja emlékkiállítását, és a szomszédos zsinagógára is kíváncsi volt. A Szalkai-Schwartz házban egy kedves és szívet melengető babakiállítás is nyílt, így ide betévedve bőven kapunk három különböző témában is élményt és információt.
Ha kiszabadulunk a Kossuth utca bűvöletéből, bőven találunk még különleges épületeket Mátészalkán. A pár lépésre álló, látványos Csizmadia-palotában a békebeli időket idéző könyvtár, a kissé távolabbi magyaros-szecessziós egykori Megyeházán ma a Szentpétery Kulturális Központ működik. Mátészalka kellemes kiindulópontja lehet a környék: Szatmár és Bereg felfedezésének és a határon túli kirándulásoknak is: húsz kilométerre található a román, negyven kilométerre az ukrán határátkelő.