Ugrás a tartalomhoz

Helyszín címkék:

Merjünk lelassulni az étel élvezetéért! Slow food mozgalom

  • Novitatis
A felgyorsult világunkban néha azt érezhetjük, hogy nincs időnk semmire, rohanunk egyik helyről a másikra, egyik feladatunktól a másikhoz. Sokszor az étkezés szenvedi meg ezt az életmódot legjobban: gyorsan bekapunk valamit, és már úton is vagyunk. De mi lenne, ha nem így lenne? Ezt a kérdést szegezi nekünk a slow food mozgalom, melynek elsődleges célkitűzése, hogy kicsit lelassítsa a léptéket, arra ösztönözve az embereket, hogy élvezzék az elfogyasztott falatokat.
A felgyorsult világunkban néha azt érezhetjük, hogy nincs időnk semmire, rohanunk egyik helyről a másikra, egyik feladatunktól a másikhoz. Sokszor az étkezés szenvedi meg ezt az életmódot legjobban: gyorsan bekapunk valamit, és már úton is vagyunk. De mi lenne, ha nem így lenne? Ezt a kérdést szegezi nekünk a slow food mozgalom, melynek elsődleges célkitűzése, hogy kicsit lelassítsa a léptéket, arra ösztönözve az embereket, hogy élvezzék az elfogyasztott falatokat.

A slow food („lassú étel”) mozgalom Olaszországból indult el a 80-as években, és elsősorban a gyorséttermi ételek elleni tüntetést és az étel elkészítésének és ízlelgetésének élményét hirdette. Az emberközpontú filozófia alapját az adott régió gasztronómiai kultúrájára jellemző alapanyagok és az azokból előállított ételek jelentik, melyeket a vendégek a helyszínen, ellazulva tapasztalhatnak meg. Ez a gondolkodásmód nem csak a fogyasztók számára teszi még élvezetesebbé az ételeket, de segíti az adott régiók fejlődését, erősíti a fenntarthatóságot is. Mára már világméretűvé nőtt a mozgalom, és kibővült teljes életstílus szintjére.

Zebegényben

Magyarországon a slow food mozgalom először Budapesten jelent meg, azonban ma már vidéken is kezdenek felbukkanni slow filozófia szerint működő éttermek. Ilyen például a zebegényi Natura Hill, mely két hektárnyi csodálatos panorámával várja a gasztronómia rajongóit és a kikapcsolódásra vágyókat. A Dunakanyar naplementéjében gyönyörködve könnyen át tudjuk magunkat adni a lelassulásnak, itt tényleg nincs semmi, ami sürgetne minket. A Natura Hill Bistro étlappal nem rendelkezik, a slow food mozgalom szellemében Szilvás Mihály séf a foglalások alapján, friss szezonális anyagokból állítja elő a napi menüt, melyet két idősávban, délben és este tálalnak vendégeiknek.

 

Az ebédre érkezőknek egy három fogásos bistro menüsor elfogyasztásában lehet részük, míg a vacsora egy 4 2 fogásos degusztációs menü. A vendáglátóhely még foglalás előtt felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy itt nem lehet (és nem is érdemes) „beugrani ebédre”: a bistro menüsor elfogyasztására és tökéletes kiélvezésére legalább másfél órát rá kell szánni. A Natura Hill Bistrojában könnyű visszatérő vendéggé válni, hiszen ugyanaz a menüsor sosem készül: a szezonális alapanyagok és a legtöbbször helyben előállított termékek biztosítják ezt a változatosságot. Az alapanyagok részben az ökológiai körülmények között működő birtok önellátó konyhakertjéből, részben a helyi gazdáktól, termelőktől érkeznek az asztalra.

Sarudon

A sarudi Sulyom Tájétterem, hasonló filozófiát követ a Tisza-tó partján, kicsit más megközelítésben. Berecz Ádám séf nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint megteremteni a Tisza-tó új „ÉtelStílusát”. A Sulyom egy igényes, vidéki bisztró, mely a térség ízeit kívánja képviselni egyfajta gasztronómiai és kulturális színfoltként: a legmodernebb konyhatechnológiával előállított ételek minőségi, javarészt helyi alapanyagokból állnak össze. Már a névválasztással is jelezni szerették volna, hogy új szemléletmódot hoznak: a sulyom egy védett vízinövény, mely a Tisza-tó felületének több mint 50%-át borítja, és termése emberi fogyasztásra alkalmas, azonban fogyasztás ma már ritkaság számba megy. Az étterem célja, visszahozni ezt az elfeledett alapanyagot újra felfedezni a magyar gasztronómia számára, közvetlenül a lelőhelye mellett, a Tisza-tó partján.

Igyekeznek nem „csak” főzni, hanem jó példát mutatni is: az étterem melletti bemutatókertben a vendégek megtekinthetik, megtapinthatják, megszagolhatják a fogások alapanyagául szolgáló zöldségek/gyümölcsök egy részét, valamint egyes termelőik termékeit be is mutatják az étteremben, ahol meg lehet őket vásárolni, ezáltal hazavinni Sarud ízeit.

A mindennapok hajtásában nem könnyű behúzni a kéziféket, megállni és értékelni a körülöttünk lévőket, és az elkészült ételt az asztalon. A slow food mozgalom lehetőséget ad és bátorít minket arra, hogy lelassuljunk, nyugodtan és gondtalanul élvezzük az elfogyasztott ételt, odafigyelve magunkra és a környezetünkre, hiszen vannak falatok, amikre érdemes rászánni az időt.