Veszprém titkai - 5 + 1 érdekesség a Királynék városából

A Veszprémi vár épületei magukban hordozzák a múltat. Itt még a tornyok csúcsán elhelyezett rézgömbök is titkokat rejtenek, pontosabban időkapszulákat. Régi szokás szerint az átépítések során üzeneteket és tárgyakat helyeztek el bennük a jövő generációi számára. A Szent Mihály székesegyházban a felújítások során kettőt is találtak a század elejéről. A ferences templom tetején a rézgömb szintén időkapszulát rejt. 2023-ban a székesegyház falába új időkapszula is került, amelybe az Európa Kulturális Fővárosa kitűzőjét, az állatkertből származó érmét, valamint egy videóüzenetet tartalmazó adathordozót is elrejtettek. A ferences templom gömbdíszébe helyezett új időkapszulába a veszprémi érsek a Ferenc pápától kapott rózsafüzérét is belerakta. A vár elejében magasodó Tűztorony tetején, a címer alatti gömbben is van időkapszula, melyet a torony 1814-es felújításakor helyeztek el. Alatta a gyilokjáróról csodás a kilátás a városra. Mellette megpihenhetünk a Fotos Audiovizuális Centrum kávézójában, vagy felfedezhetjük a mögötte húzódó titkos függőkertet.

Egy séta a veszprémi Rákóczi utcában valóságos időutazás. Ez volt a régi bevásárlóutca, amelyet a századelőn még a Váci utcához hasonlított a korabeli sajtó. A régi épületek történetéről a kirakatokban kihelyezett tablók mesélnek. A 4. számú házban borbélyüzlet működött. Itt élt és dolgozott Francsics Károly feleségével a 19. században. A különc borbélymester negyven éves korában naplóírásba kezdett. Megírta életének addigi történetét, majd haláláig rendszeresen papírra vetette mindennapjait és a városban történt eseményeket. Már inas korában rengeteg embert borotvált, volt miről írnia. Naplója végül közel 3.000 oldalt tett ki, amelyet még ő maga kötetekbe rendezett. Egyedi stílusának köszönhetően olvasmányosan idézi meg a veszprémi múltat. Megemlékezéseit könyv formájában vehetjük kézbe. Egykori műhelye és lakása ma hangulatos vegán étteremnek ad otthont. Lépjünk be bátran az Ablak a Bablak ajtaján, és együnk egy tál, finom zöldségekből készült ételt egy több, mint száz éves házban!

Veszprémben van egy titokzatos hely, amelyet a helyiek egyszerűen csak „Szikla” néven emlegetnek. Ott kell keresnünk, ahol a vár aljában, a Jókai utcán emléktáblát látunk, amin az áll, hogy itt őrizték a Szent Koronát és a Szent Jobbot 1944-ben. Az épületek mögötti sziklában kialakított bunkerkomplexum eredetileg a Magyar Nemzeti Bank trezorjának épült, valamint a polgári védelem céljára kialakított óvóhely és légvédelmi irányítási központ is volt benne. A szovjetek előrenyomulása miatt ideszállították a koronázási jelvényeket (a koronázási palástot kivéve), majd innen vitték tovább Kőszegre, Ausztriába, és végül az Egyesült Államokba, ahonnan csak 1978-ban kerültek vissza hazánkba. A bunker ma a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központja, amely civilek előtt elzárt, „titkos” terület, azonban az interneten nézelődve a Honvédség videóinak köszönhetően „bekukkanthatunk” a hegy gyomrába. Ha pedig felsétálunk a Veszprémi várba, a várkapu oldalában megtaláljuk Pajtás Ernő ezredes koronaőr miniszobrát, amely emléket állít a koronázási jelvények veszprémi útjának.

Egy város börtönének mindennapjai bővelkednek titkokban és érdekességekben. A 2024-ben megnyílt veszprémi börtönmúzeum interaktív kiállításán mi is betekintést nyerhetünk ebbe a sajátságos világba. A várbörtön története egészen a középkorig nyúlik vissza. Állítólag raboskodott itt Sóbri Jóska is, és az udvarán végezték ki a másik hírhedt bakonyi betyárt, Milfajt Ferkót. A leghíresebb fogvatartott Mindszenty József volt, aki – akkor még, mint veszprémi püspök – innen irányította az egyházmegyét, és a börtön apró kápolnájában kispapokat szentelt fel.  A mai épület 2003-ig volt használatban, akkor bezárták a tarthatatlan körülmények miatt. Az egykori cellákat a -3. szinten a felújított Ruttner-házon keresztül közelíthetjük meg. Az izgalmas, ugyanakkor érzékeny témákat bemutató kiállítás az „Ember a rács mögött” címet kapta. 12 éven aluliaknak nem ajánlott.

A Szent István Völgyhíd – röviden csak Viadukt – azért készült, hogy megkönnyítse a városon keresztül a forgalmat. Megépítése cseppet sem volt egyszerű, a rá vezető utat például úgy robbantották bele a sziklába. Magyarország első felső pályás ívhídjának átadására 1937-ben került sor. Alig másfél órára rá már megvolt az első baleset. A háború alatt a visszavonuló német katonák úgy döntöttek, hogy felrobbantják. Tárgyalások útján hiába próbálták lebeszélni őket. Néhány hős veszprémi mentőakciójának köszönhetően azonban a három ívből végül kettő épségben maradt. Elvonták az őrök figyelmét és titokban hatástalanították a robbanószerek nagy részét, így csak az egyik kis ív sérült meg, amit idővel szerencsére helyreállították. A hídon található pihenőről csodás a panoráma.

A Veszprémi vár végében magasodik a Benedek-hegy, aljában találjuk a Séd-patak menti Kolostorok és kertek sétaútvonalat, amelyet többször is Magyarország legszebb sétaútvonalának választottak meg. Innen felnézve szépen kirajzolódnak a Benedek-hegyet alkotó kőzetrétegek. Sziklái ősöregek, több mint 200 millió évesek. Keletkezésük idején a földkéreg itteni darabkája még valahol az egyenlítő mentén helyezkedett el. 1903-ban a szomszédos dombok egyik kőbányájában ugyanilyen rétegekből kerültek elő a kavicsfogú álteknős, a Placochelys Placodonta maradványai. Ez a különleges őshüllő kiváló kormeghatározó, mivel csak rövid ideig élt, majd kipusztult. Innen tudjuk, hogy az itteni kőzetek az egykori Tethys-tenger lagúnás, hol sekélyebb, hol mélyebb vizében rakódtak le, ahol a teknős is élt. Aki megnézné, hogy milyen volt a tengeraljzat akkoriban, és milyen állatok éltek még benne, annak ajánljuk, hogy látogasson el a Sintér-domb oldalában található „Halagút”-ba!