Bejártuk a lombkorona sétányt a mesés Sás-völgyben

A Mókus Suli Erdészeti Erdei Iskola megkerülhetetlen intézmény, ha a dél-dunántúli kisiskolások környezeti neveléséről ejtünk szót. A Pécstől mindössze két kilométerre található tanoda híres erdő- és élménypedagógiai módszereiről és programjairól. Kapocs ember és természet között, ahol a gyerekek szinte észrevétlenül tanulnak a mecseki élővilágról, és az erdészek munkájáról a terepi foglalkozások keretében. Az erdei sulihoz kapcsolódva 2010-ben egy új oktatási- és szálláshely is épült a hetvehelyi Sás-völgyben, amelyet Erdő Házának kereszteltek. A sűrű erdő által körbeölelt ökoközpont valóságos csodahely a gyerekeknek, ahol tovább bővíthetik környezeti ismereteiket. A terület folyamatosan bővül újabb és újabb izgalmas építménnyel. Az Erdő Háza mellett 2014-ben egy különleges madármegfigyelő tornyot alakítottak ki, amelyhez nem sokkal később hozzáépítették a Dél-Dunántúl első lomborona-tanösvényét.

A madármegfigyelő toronyból induló 50 méter hosszú, 6 méter magas járószintű sétány természetesen fából készült. Az építményt 40 centinél is vastagabb tölgyfarönkök tartják, oszlopai, korlátai, és egyéb elemei pedig égerfából készültek. Andalgásunk során járjunk nyitott szemmel, és olvassuk el figyelmesen a kihelyezett tájékoztató táblákat. Segítségükkel megismerhetjük a lombkoronaszint „sztárjait”, a gondos szülőket, az erdei rekordereket, valamint a különleges lomblakókat. A tanösvény, a terep emelkedésével 50 méter után talajszintre érkezik, ahol folytathatjuk a kalandozást. Ha a kisebbek is velünk vannak, ne hagyjuk ki a tanösvény mellett húzódó odú- és fészektanodát sem! Egy újabb ékes példa arra, hogy a Mókus Suliban az élményen van a hangsúly:

Betottyanhatnak a cinegeodúba, kéményre épített gólyafészekből kémlelhetnek, és lóghatnak denevérmódra. Csak győzzük őket kiimádkozni a kuckókból.

A rengeteg új információt a legjobb, ha egy kis erdőjárással építjük be a szürkeállományba. A tanösvény végétől indul a sárga körséta jelzés, amely egy 3,8 kilométeres karikát tesz az erdőben. A termeszvárak, dagonyák, sűrű bozótosok, gyertyános tölgyes és bükkös erdők mentén valósággal megelevenednek a korábban tanultak. Az elején számítsunk egy erősebb emelkedőre, de ezt leszámítva teljesíthető a túra. A jelzés az Erdő Házához vezető betonúton át ér vissza a kiindulópontra. Ha már kellően megéheztünk, indulhatunk is tovább: a régió egyik legizgalmasabb tanyája egy kőhajításnyira van tőlünk.  

Csupán 4 kilométerrel odébb, Gorica és Kán között festői környezetben bújik egy imádnivaló ökotanya, a Káca Tanya. A dombok által körülölelt területen olyan őshonos magyar állatok is élnek, amelyek nemrég még a kihalás szélén egyensúlyoztak. Van a birtokon szürke marha, racka juh, hucul ló, kendermagos baromfi és gyöngytyúk. A simogatóudvarban a lelkünket, a kóstolóudvarban pedig az ízlelőbimbóinkat kényeztethetjük. A falusi vendégasztal keretein belül a sajt- és húsfeldolgozóban készített ízletes kézműves termékekből falatozhatunk (házi kenyeret is kérjünk!) Lehetőség van csoportos tanyakörbejárásra is, ami során bekukkanthatunk az állatok mindennapjaiba. Fontos, hogy érkeztünkről előre értesítsük a gazdákat: a falusi vendégasztalhoz, és a tanyajáráshoz is előzetes bejelentkezés szükséges! Méltó zárása lesz kalandozásunknak.