A kékfestés nyomában

A kékfestés gyökerei a 17. század végéig nyúlnak vissza, amikor a technika Közép-Európába, így Magyarországra is eljutott. A mesterséget először németajkú kézművesek hozták magukkal, s a magyar iparművészetbe csak a 20. század második felében épült be, amelyben jelentős szerepet játszott Bódy Irén iparművész. A kékfestő műhelyek a 19. század elején és a 20. század végén virágoztak, amikor a mintás textíliák iránti kereslet megugrott. Az indigónövényből készült festék különleges kék árnyalatot kölcsönzött az anyagnak, amelyet gondosan megtervezett, aprólékos minták díszítettek.

A kékfestés lényege a textíliák mintázásában rejlik. A folyamat során a fehér pamut- vagy lenvásznat először egy speciális fedőmasszával, az úgynevezett „pappal” nyomják meg. Ez a védőréteg a festés ideje alatt megóvja a megmintázott részeket, így a festés és a fedőmassza eltávolítása után a fehér motívumok kontrasztosan kirajzolódnak a kék alapon. A technika nagy szakértelmet és precizitást igényel, a végeredmény pedig egyedi, elegáns és időtálló. A modern divattervezők és kézművesek is mind gyakrabban építik be a kékfestést a kortárs dizájnba, új értelmezést adva ennek az ősi eljárásnak, és ezzel biztosítva a hagyomány fennmaradását.

Napjainkban mindössze öt műhelyben gyakorolják az eredeti technikát. Bár nem működő műhely, a legismertebb központok közé tartozik a Pápai Kékfestő Múzeum, amely Közép-Európa egyetlen, teljes berendezésével fennmaradt és látogatható kékfestőműhelye. Itt a látogatók testközelből ismerhetik meg a folyamatokat, megcsodálhatják a régi mintázóformákat, és betekintést nyerhetnek a mesterség történetébe.

A múzeumban végigkövethetjük az egyszerű vászon átalakulását: az anyag előkészítését, kifőzését, keményítését, a mintázást és annak páratlanul gazdag motívumvilágát. Az állandó kiállítás során rácsodálkozhatunk a laboratórium ma már ismeretlen hangzású vegyszereire, valamint az impozáns, 16 festőmedencéből álló küpaszobára és a lenyűgöző szárítópadlásra.

Hello Hungary tipp: érdemes részt venni a múzeum foglalkozásain, ahol elkészíthetjük saját kékfestő táskánkat, terítőnket vagy pólónkat! A program során kipróbálhatjuk a nyomódúccal történő pozitív mintázást, emellett számos interaktív foglalkozás is várja a látogatókat: a legkisebbek megismerhetik a kék manót, a nagyobbak Samu nyomába indulhatnak, vagy akár a kékfestő inasok bőrébe bújhatnak. A programokra előzetes bejelentkezés szükséges!

Hasonlóan fontos helyszín Tolna, ahol az 1810-ben alapított Tolnai Kékfestő Műhelyben ma is hagyományos technikával dolgoznak, immár a hatodik és hetedik generációs mesterek vezetésével. Nagynyárádon Sárdi János műhelyében az anyagok eredeti indigós eljárással készülnek, míg Győrben Tóth Ildikó és Gerencsér Zsolt folytatja a mesterséget az 1906-ban alapított műhelyben. Tiszakécskén a Kovács család őrzi az 1878 óta működő hagyományt, Bácsalmáson pedig Skorutyák János műhelye mutatja be a kékfestés folyamatát és termékeit.